Obama: fikciók világában él, aki szerint Amerika hanyatlik

Elnökségének utolsó évértékelőjét tartotta Barack Obama, s a beszédben inkább a jövőre koncentrált. Mindazonáltal erőteljesen megvédte kormányzata eddigi belpolitikai és gazdaságpolitikai eredményeit, sőt új javaslattal is előrukkolt, nevezetesen a rákkutatást illetően. Külpolitikáról szólva elsősorban a fenyegető terrorizmusról beszélt, s kérte a Kongresszust, hogy szavazza meg a katonai erő alkalmazását az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen.

Obama a Kongresszus két háza, valamint a legfelső bíróság tagjai, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának tagjai és meghívott vendégek előtt mondta el évértékelő beszédét. "Nemcsak a következő évről akarok beszélni, hanem a következő évekről, a jövőről" - fogalmazott az elnök. Optimizmust sugárzott, amikor azt fejtegette, hogy az amerikaiak mindig képesek voltak úrrá lenni félelmeiken, képesek voltak előre tekinteni, meglátni a lehetőségeket, és ezáltal erősebbek és jobbak lettek.

Optimista, tettvágytól duzzadó nemzetnek írta le az amerikait. Optimizmusát alátámasztandó felsorolta azt, amit kormányzata legfontosabb eredményeinek tart: köztük az egészségbiztosítás megreformálását, az energiapolitika újragondolását, a nagyobb figyelmet a globális klímaváltozásra, az azonos neműek házasságának engedélyezését. Kiemelte, hogy az amerikai gazdaság erős. "Amerikának van a legerősebb gazdasága a világon" - mondta.

Szerinte a történelem legnagyobb arányú munkahelyteremtése zajlott az elmúlt években az országban. Az elnök új programot is meghirdetett a rákbetegség kezelésére. A feladatot olyan léptékűnek nevezte, mint amikor annak idején a Hold meghódítását tűzték ki célul. A rákbetegség elleni küzdelem irányítására Joe Biden alelnököt kérte fel. Biden fia, a 46 éves Beau Biden tavaly tavasszal agydaganatban hunyt el, erre most maga Obama is utalt.

Az idei év feladatai között Obama megemlítette a guantanámói fogolytábor bezárását is.

Beszédében az elnök megjegyezte: aki azt állítja, hogy Amerika hanyatlik, az a fikciók világában él. Hangsúlyozta, hogy bár veszélyes időket élünk, ezek az idők nem azért veszélyesek, mert Amerika meggyöngült volna. Az Egyesült Államok a leghatalmasabb ország a világon - mondta. Kormányzata eredményeként említette a közeledést Kubához, és a diplomáciai viszony helyreállítását a karibi szigetállammal. Egyúttal sürgette Kuba elleni gazdasági embargó feloldását is.

A terrorizmusról szólva kifejtette, hogy ez Amerikát is fenyegeti ugyan, de nem a létében. Az al-Kaidával és az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel le kell számolni, mondta, s ehhez a Kongresszustól azt kérte, hogy szavazza meg katonai erő alkalmazását az Iszlám Állam ellen.

Az elnök viszonylag hosszan beszélt az amerikai politikai vita hangneméről. "A demokrácia a bizalom alapvető elemeit követeli meg az állampolgárok között" - fogalmazott, és hangsúlyozta, hogy változtatni kell a politikai diskurzus megosztó stílusán, hogy "jobbik arcunkat mutathassuk". Utalt a republikánus elnökjelölt-aspiránsok megjegyzéseire is.

Kiemelte: azzal, hogy muszlim embereket sértegetnek, az Egyesült Államok korántsem válik erősebbé, sőt, ez kisebbíti Amerikát a világ szemében, s megnehezíti céljai elérését is. "El kell utasítanunk mindennemű politikát, amely az embereket faji vagy vallási alapon veszi célba, különbözteti meg. Ez nem politikai korrektség kérdése, hanem annak megértése, hogy mi tesz bennünket erőssé" - mondta. Hozzátette: az Egyesült Államokat a világ a sokszínűségéért, a nyitottságáért, mások hitének tiszteletben tartásáért is tiszteli.

"Az amerikaiaknak nagy döntéseket kell hozniuk, de a mi népünk mindig is képes volt megfelelni a kihívásoknak" - mondta az elnök, aki végül azzal zárta beszédét, hogy változást akart, mert bízik honfitársaiban.