Akár százezres kiadást is jelenthet a tulajdonosnak a kéményfelújítás

A Mediaworks regionális szerkesztőségének felvetésére, hogy sokakat érint a kéményfelújítás kérdése, Müller Máté, a Főkétüsz szóvivője nem lepődik meg. „Az emberek többsége arról nem rendelkezik megfelelő információval, hogy a kémény ugyanúgy működik, mint egy gépjármű. A használatból fakadóan a minősége romlik, amortizálódik. Ahogy egy gépjárművet is el kell vinni vizsgáztatni, a kéményeket is ellenőriztetni kell a biztonságos használat érdekében. A leggyakoribb probléma a használatból fakadó állagromlás. A kémények döntő többsége téglából falazott kémény. Ezeket a kéményeket az égéstermékből lecsapódó kondenzátumok, a gáztüzelésből kicsapódó anyagok mind-mind erodálják” – magyarázta a lapnak a szakember.

Sokan nem is gondolnák, hogy mennyire oda kell figyelni, milyen veszélyes és költséges lehet, ha nem megfelelő szilárd tüzeléssel fűt az ember. „Ha a szilárd tüzelés esetében nem megfelelő fával vagy nem fával tüzelnek, akkor olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek nagyon komolyan befolyásolhatják a kémény működését – hangsúlyozta  a lapnak Müller. – Például a vizes fával való fűtés olyan kátrányosodási folyamatokat indít el a kéményben, hogy akár néhány hét alatt el tud dugulni.”

A szakember hangsúlyozta, hogy két-három évig szárított fával, amelyeknek 30 százalék alatt van a víztartalma, javasolt tüzelni. Minden más komolyan befolyásolhatja a kémény állapotát.

Az állagromlottságot általában a kémény bélelésével lehet megelőzni, illetve javítani. „Ilyen esetekben biztosított az, hogy magát a falazatot nem kezdik ki azok az anyagok, amelyek az égéstermékben jelen vannak – magyarázta lapunknak a szakember. – Ezek a bélelések általában 5-7 évig bírják csere nélkül, ha például kerámiaelemekből építik föl újra a kéményt, 10 éven fölülivé válik az élettartama.”

A lap megállapítását, hogy ezek a karbantartások általában sok pénzbe kerülnek, százezer forintos kiadásokat jelentenek a családoknak, a szakember csak megerősíteni tudta. „Ezek rendkívül költséges beruházások, de a saját családunk életének a védelme mindig költségekkel jár, amiken nem éri meg spórolni. Mindez a kéményseprőkön csapódik le, mi vagyunk a rossz hír hozói, de nem tehetünk mást. Ha a kollégák tapasztalják az állagromlást, nem hallgathatják el, mert büntetőjogi felelősséggel tartoznak a munkájukért, vagyis kötelességük jelezni a problémákat. Viszont soha ne felejtsük el, hogy a másik oldalon mindig ott van az élet- és vagyonbiztonság.”

Az időjárás sem tesz jót a kéménynek

„Az elmúlt évek nagyon szélsőséges időjárása, nagy szelei, a hirtelen hőmérsékletesések és hirtelen felmelegedések az épített, falazott kéményfejeket, tetőn kívüli részeket rendszeresen kikezdik – magyarázta Müller Máté, a Főkétüsz szóvivője. – Ezeket a bajokat is az ingatlantulajdonosoknak kell orvosolniuk a kéményseprő jelzése alapján.”

De az elmúlt évek fokozottan jól záró nyílászárók beépítésével az égéshez szükséges levegő-utánpótlást is elzárták az ingatlan légteréből. „Jelenleg ez a szén-monoxid-­mér­gezések leggyakoribb okozója – hangsúlyozta a szakember. – Hogy nincs a légtérben megfelelő mennyiségű levegő-utánpótlás. Erre is vannak megoldások. Utólag beépített légbevezetőkkel kell ezeket a bajokat orvosolni.

A másik probléma, hogy az égéstermék elvezetést hátrányosan befolyásolja, hogy ha az ingatlanban olyan eszközök működnek, amelyek szintén meg tudják változtatni a tüzelőberendezéshez hasonlóan az ingatlanban lévő nyomásviszonyokat. Ilyen a konyhai szagelszívó, a fürdőszobai ventilátor vagy egy szárítós mosógép.”

Tudta-e?

Négymillió kémény van az országban, ebből másfél millió azonnali felújításra szorul. Nagy probléma az elöregedett kéményállomány hazánkban. A fővárosban a kémények 80 százaléka az ingatlannal egyidős. A kéményekhez kéményseprő-ipari engedély nélkül nem lehet hozzányúlni.
A feketeszerelések, a szakemberek és engedély nélkül végzett kéményátalakítások vagy a tüzelőberendezés-csere életveszélyt jelent. Ilyen esetben a gázszolgáltató kizárja a szolgáltatásból az ingatlant.