Clinton és Trump nagy győzelmét hozta a második szuperkedd

Ötszereplős maradt az amerikai elnökválasztási harc: miután Marco Rubio még hazai pályán sem tudott győzni, kiszállt a küzdelemből. Persze az öt elnökaspiráns sokkal inkább kettő: egyre közelebb kerültünk ma ahhoz, hogy Hillary Clinton vagy Donald Trump legyen az Egyesült Államok következő elnöke. 

A republikánusoknál most értek el az előválasztásoknak abba a szakaszába, ahonnan szinte minden államban a győztes viszi az összes delegáltat a nyári jelöltválasztó gyűlésre, vagyis innentől lehet nagyon nagyokat nyerni és veszteni is, egy szoros második hely sem jó semmire. A nagy kérdés az volt, Donald Trump besöpri-e az öt nagy államot (Floridát, Illinois-t, Észak-Karolinát, Ohiót és Missourit) a maguk összesen 349 delegáltjával: végül ötből négyet behúzott, közel 260 delegáltat kapott, és megnyerte a hatodikként szavazó, apró Északi Mariana-szigeteket is. Ennél is fontosabb azonban számára, hogy gyakorlatilag csak úgy lehetne már legyőzni, ha az ideológiájukban egymástól szinte összebékíthetetlenül messze álló Ted Cruz és John Kasich együttműködne.

Cruz, aki eddig stabilan a második volt Trump mögött, ezúttal is a második helyeket hozta, de ez már alig jelentett delegáltakat, egyedül az azokat arányosan elosztó Észak-Karolinából 27-et (pedig Missouriban alig ezer szavazattal veszített, ez ebben a rendszerben mégsem ér semmit). A mérsékeltek két jelöltje, Marco Rubio és John Kasich saját hazai pályájukra, Floridára, illetve Ohióra koncentráltak - jól lehetett tudni, hogy ha ott nem fogják meg Trumpot, akkor sehol. Kasich megnyerte Ohiót, Rubio viszont otthon is nagy vereséget szenvedett, ezzel ő ki is szállt az elnökválasztási harcból. Trump így óriási lépést tett az elnökjelöltség felé, a győzelemhez szükséges 1237 delegáltból 723 már az övé. Cruz mögött 399 áll, míg Kasich-et 138 támogatja eddig. A Trumpot nem kedvelő pártvezetés fő célja az lehetne, hogy elérjék: az ingatlanmágnásnak ne legyen meg a jelöltállításig az 1237 delegált, így a jelölőgyűlésen az ellene szavazók megpuccsolhatják (a párt szabályai szerint csak a szavazás első köre lesz kötött mandátumú). Ettől ma nagyon távol kerültek, nagy kérdés, hányan állnak be mégis inkább Trump mögé, hallgatva a népakaratra.

A demokrata oldalon szinte mindenütt Hillary Clinton nagy előnyét mérték - csakhogy ez az előrejelzés alaposan leértékelődött egy hete, amikor Michiganben a várt 15-25 százalékos Clinton-előny ellenére Bernie Sanders nyert. A közvélemény-kutatók csúnya leégése után mindenki azt találgatta, vajon egyszeri nagy hiba volt-e az, vagy tényleg történt valami nagy változás Sanders kampányában. Most megkaptuk a választ: Clinton előnye továbbra is hatalmas, sőt, ma akkora lett, hogy hiába jönnek ezután az ellenfelének kedvező államok, innen már szinte lehetetlen fordítani.

A demokratáknál, ellentétben a republikánusokkal, mindenütt a szavazatok arányában osztják a delegáltakat, vagyis itt nem csak az számít, ki nyer, hanem az is, hogy mennyivel. Clinton végül mind az öt államot megnyerte, ami azt jelenti, hogy ma közel négyszáz, Sanders pedig alig háromszáz delegáltat gyűjtött - ez összesen 1172-846-os előnyt jelent a volt külügyminiszternek. Ez egy nagyon komoly előny: ugyan matematikailag még nem dőlt el semmi, Clintonnak már az is elég, ha a hátramaradt államokban 16 százalékos különbségnél kevesebbel veszít. A végső győzelemhez 2383 delegált kell, de az igazi lélektani határ a 2026 - ennyi lesz a kötött mandátumú, a nép által választott delegáltak többsége (a többiek, a pártelit 714 szuperdelegáltja szabad mandátummal szavaznak, de szinte biztosra vehető, hogy ők is amellé a jelölt mellé állnak, akiket a választók többsége támogat.)

A folytatásra mindkét nagy pártnál egy hetet kell várni. Akkor, jövő kedden a demokrata oldalon Arizona, Utah és Idaho szavaz, valamint várhatóan addig beérkeznek a külföldön élő amerikai állampolgárok voksai is. A republikánusok ugyanekkor Arizonában, Utah-ban és Amerikai Szamoán tartanak előválasztást, illetve jelölőgyűlést.