Kevesebb az MNB-titok, de Matolcsy fizetésemelése maradt - döntöttek a parlamentben

Elfogadta a parlamenti többség az MNB adatkezelésőről szóló törvény módosítását. A parlament törvényalkotási bizottsága azt kezdeményezte, hogy a jövőben csak a jegybank által alapított gazdasági társaságok azon adatait védhesse titkosság, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén, kivételes eljárásban fogadta el a jegybanktörvény módosítását, ám azt Áder János államfő nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz továbbította, amely március végén alaptörvény-ellenesnek ítélte az indítvány titkosításra vonatkozó részeit. Az új törvényszövegben már az Állami Számvevőszék kezébe adták az ellenőrzés kötelezettségét kötelező jelleggel. Matolcsy György havi ötmilliós fizetése nem változott az eredeti törvényszöveghez képest.

"Múlt péntek óta pontosan tudjuk, hogy mit akarnak eltitkolni" - mondta a délelőtti vitában az MSZP-s Burány Sándor. Szerinte az MNB vezetése hóbortokra költi a közpénzek milliárdjait és a saját rokonait támogatja, ezért nagyobb átláthatóság kell. A jobbikos Volner János arról beszélt: a közpénzekere vonatkozó szabályok vonatkozzanak a jegybanki kiadásokra is. Schiffer András (LMP) pedig azt mondta: a kormánynak el kell számolnia az "elveszti közpénz jellegét" kijelentés miatt. Túri-Kovács Béla (Fidesz) azt elismerte: a kormány gyakran nekiesik az általa preferált területek szabályozásának, "erre figyelnünk kell", a visszamenőleges hatályú törvénykezést nem szabad többé használni szerinte.

Bánki Erik (Fidesz) előterjesztőként azt mondta: korrekt döntés született az Ab részéről, a testület állásfoglalása alapján dolgozták át a törvényt. Hozzátette: az alapelvek nem változtak, s azt javasolta az ellenzéknek, hogy ha továbbra is alkotmányellenesnek tartja, forduljon az Alkotmánybírósághoz. Arról, hogy a közpénzből magánpénzzé akarták volna nyilvánítani a forrásokat, azt mondta: egy alapítvány gazdálkodása sem korlátlan, bizonyos követelményeknek meg kell felelni.

Egészségügy, építkezések, bürokrácia - erről is döntöttek ma

Elfogadta az Országgyűlés az újabb egészségügyi törvénycsomagot. Megváltozik a teljes családok gyermekápolási táppénzjogosultsága, a fesztiválok helyszínén ideiglenes fiókgyógyszertár létesülhet, továbbá négy új pszichotróp vegyülettel bővül ezen anyagok jegyzéke. A nemdohányzók védelmét biztosító törvény rendelkezéseit pedig az elektronikus cigarettákra is alkalmazni kell. A képviselő megteremtették azt a jogi eszközt, amely révén lehetővé válik az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése.

Az Országgyűlés kötelezővé tette tervezői művezető alkalmazását a 300 négyzetméternél nem nagyobb hasznos alapterületű új lakóházak építésénél. Kimondták azt is, hogy július 1-jétől kizárólag elektronikus úton lehet bejelenteni a 300 négyzetméternél nem nagyobb lakóházak építését az építésügyi hatóságnál.

Új törvényt alkottak az igazságügyi szakértőkről is, a korábbi kettő helyett egyetlen jogszabályba foglalva össze a tevékenységükről szóló rendelkezéseket, valamint a munkájukat összefogó kamara működését. A felsőoktatás kancellári modelljéhez hasonlóan az igazságügyi szakértők kamarájánál létrehozták a főtitkári tisztséget, amelynek betöltője a testület gazdálkodásának állami kontrolljáért felel.

Július 1-jétől elég lesz egy hatóságnál bejelenteni az esetleges adatváltozásokat, miután az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatásáról szóló indítványt. Az eddigi gyakorlat szerint ha az ügyfél valamely adatát - például a lakcímét vagy a székhelyét - több nyilvántartás vagy névjegyzék tartalmazza, akkor az adat megváltozását mindenhol külön-külön be kell jelentenie. A módosítás értelmében azonban már csak egy szervnek kell bejelenteni az adatváltozást, és az továbbítja az információt a többi érintett hatóságnak. A törvénymódosítás értelmében, ha valakinek ellopják az adó-, illetve a TAJ-kártyáját, és erről a kiállító hatóság hivatalból - a rendőrségtől - tudomást szerez, akkor intézkednie kell az igazolvány pótlásáról.

A postatörvény módosításával az Országgyűlés lehetővé tette, hogy pénzügyi intézmények is nyújthassanak ezentúl postai szolgáltatást a tízezernél kevesebb lakosú településeken.  Csökken a kereslet a hagyományos postai szolgáltatások, például a levélküldemények feladása iránt - egyebek mellett ezzel magyarázta korábban a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára, hogy a jövőben pénzügyi intézmények is elláthatnak postai feladatokat.

A határozathozatalokat követően a Jobbik kezdeményezésére tartanak vitát az egészségügyről, majd az állami tisztviselők jogállásának és illetményrendszerének átalakítása kerül terítékre a kormány kezdeményezésére.