Parragh újra akcióban

Egy nap sem telt el Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének felvetése óta, de már két tárca is foglalkozott a cégregisztráció áthelyezésével. Jelenleg a cégnyilvántartás a cégbíróságok dolga, gazdájuk, az igazságügyi tárca nem tiltakozott az elképzelés ellen, rögvest jelezte, hogy vizsgálja az ötletet. A nemzetgazdasági tárca ennél tovább ment, közleménye szerint a felvetés a gazdaság érdekeit és a bürokrácia csökkentését szolgálja, és azt „további egyeztetésre” alkalmasnak találta.

A cégbíróságok jelenleg jogszabályban előírt feladata az új cégek, illetve a változások bejegyzése, a törvényességi felügyeleti eljárások lefolytatása, de például a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása is. Ennél is hosszabb a lajstroma azoknak az aktusoknak, amelyekhez bírói határozat szükséges, mint például a cég törlése, a vezető tisztségviselő eltiltása vagy akár az olyan vitás ügyek elbírálása, mint a TV2 esete, amikor két önjelölt vevő közül kell kiválasztani a tényleges vevőt.

Egyelőre nem világos, pontosan milyen területek átvételét szorgalmazza az MKIK: Parragh „teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenységet” említett, de a Világgazdaság megkeresésére nem reagált. A Fővárosi Törvényszék és az Országos Bírósági Hivatal is időt kért a válaszra, hogy mely területek átadását tartják elképzelhetőnek, illetve mekkora apparátust alkalmaznak, költségvetésükből mekkora tételt jelent a cégügyek intézése.

A bejegyzési kérelmek illetéke mindenesetre elég komoly bevételt hoz. A Cégközlönyben munkanaponként durván 200 újonnan bejegyzett cég jelenik meg, ez önmagában akár napi 10-20 millió, azaz évi 2,5-5 milliárd forint bevételt jelenthet a Világgazdaság becslése szerint. Ezt azonban tetézi még az egyéb változásbejegyzések – például az átalakulás, egyesülés – esetében alkalmanként fizetendő 50 ezer forintból összejövő bevétel. (A másik oldalon persze kiadást jelent az informatikai rendszer működtetése, illetve az apparátus fenntartása.) Ezzel az MKIK nagyobb falathoz jutna, mint a 2012-ben bevezetett kamarai hozzájárulással. Utóbbiból korábbi sajtóközlések alapján az induló évben 2,3 milliárd, 2013-ban 2,5 milliárd, 2014-ben 2,8 milliárd forintot kasszírozott a kamara.

A magyarországi kamarai rendszer működésével azonban nem maradéktalanul elégedett a tagság. Abból a feljelentésből, amelyet nemrég az Index.hu portál közölt, az derül ki, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a saját tagdíjbeszedésével is hadilábon áll.

A feljelentés hűtlen kezelést említ azzal, hogy tavaly mintegy 1,2 milliárd tartozást halmoztak fel a tagdíjat be nem fizető szervezetek, és a kamara vezetése nem tett meg mindent az összeg behajtásáért. A kamarai válasz szerint több mint 10 ezer behajtási kérelmet adtak át tavaly az adóhivatalnak, 169 millió forint értékben. Nem mulasztásról van szó, hanem az adóhatóság fővárosi kirendeltségei csak heti 450 kamarai végrehajtási ügyet tudnak kezelni.

A magyarországi kamarai rendszer működésével azonban nem maradéktalanul elégedett a tagság. Abból a feljelentésből, amelyet nemrég az Index.hu portál közölt, az derül ki, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a saját tagdíjbeszedésével is hadilábon áll.

A feljelentés hűtlen kezelést említ azzal, hogy tavaly mintegy 1,2 milliárd tartozást halmoztak fel a tagdíjat be nem fizető szervezetek, és a kamara vezetése nem tett meg mindent az összeg behajtásáért. A kamarai válasz szerint több mint 10 ezer behajtási kérelmet adtak át tavaly az adóhivatalnak, 169 millió forint értékben. Nem mulasztásról van szó, hanem az adóhatóság fővárosi kirendeltségei csak heti 450 kamarai végrehajtási ügyet tudnak kezelni. -->