Végleg eldőlt: Hillary Clinton indul az elnökségért

Itt a vége az amerikai előválasztásoknak - egy hónappal az után, hogy Donald Trump lett a republikánusok elnökjelöltje, ma eldőlt, hogy a demokratáktól Hillary Clinton indul a novemberi elnökválasztáson. A demokraták ma hat államban szavaztak, a volt külügyminiszter pedig átlépte a 2026-os határt, ahány delegáltra szükség lesz a júliusi jelöltállító gyűlésen ahhoz, hogy a kötött mandátumú delegáltak többsége az övé legyen. Ez az első alkalom az amerikai történelemben, hogy valamelyik nagy párt elnökjelöltje egy nő lett. A két eddigi elnökaspiráns hamarosan leül tárgyalni egymással, Bernie Sanders pedig, aki azt ígérte, hogy nem lép vissza, holnapra kért találkozót Barack Obamától.

Mivel a delegáltakat a demokratáknál minden államban a szavazatokkal arányosan osztják szét, azt előre lehetett tudni: Clintonnak most elég lett volna 31 százalékot szerezni ahhoz, hogy ő legyen az elnökjelölt. Ennél persze jóval erősebb szereplést várt: a most szavazók közül a második legtöbb delegáltat küldő államban, New Jersey-ben húsz százalékpont környéki fölényt jósoltak neki, ahogy a legfontosabb helyen, Kaliforniában is az ő előnyét mérték Bernie Sandersszel szemben. Izgalomra igazán csak az adhatott okot a Clinton-kampánystábban, hogy Kaliforniából a múlt héten már olyan közvélemény-kutatások érkeztek, amelyek a korábbi kétszámjegyű különbség helyett csak 2-4 százalékpontos előnyt mértek.

Végül Kaliforniában a vártnál is nagyobb lehet Clinton győzelme, a szavazatok 80 százalékának összeszámolása után 56-42 arányban vezet, New Jersey-t pedig 63-37 százalékos különbséggel nyerte meg. Négy kisebb államban is voksoltak: Új-Mexikóban 51,5-48,5, Észak-Dakotában 51-49 arányban nyert Clinton, Dél-Dakotát 40 százalékpont előnnyel söpörte be Sanders, aki Montanában is győzött 5 százalékponttal. A delegáltak pontos elosztása a kaliforniai alacsony feldolgozottság miatt még nem végleges, ám az már biztos, hogy a 2026-nál több delegáltja van Clintonnak.

Ezután már csak egy előválasztást tartanak, de ez nem befolyásol semmit: egy hét múlva szavaznak a fővárosi demokraták, akik mindössze húsz delegált kilétéről döntenek. Rajtuk kívül még a pártelit 714 szabad mandátumú szuperdelegáltja szavaz az elnökjelöltre; Sanders korábban már többször jelezte, mindent megtesz, hogy őket rábírja, szavazzanak inkább rá, de ez igencsak valószínűtlen. Emögött nem a pártvezetők Clinton-párti összeesküvése áll, ahogy Sanders sok rajongója gondolja, hanem egyszerűen az a tény: soha nem fordult még elő, hogy a szuperdelegáltak szembeforduljanak a népakarattal. Clinton közel négymillióval több szavazatot szerzett - a választók döntése egyértelmű volt. Aggodalomra az adhat okot a pártban, hogy Sanders a közvélemény-kutatások szerint simábban verné Trumpot, mint amekkora Clinton előnye a republikánus jelölttel szemben - de nagy kérdés még, hogy hogyan változnak a preferenciák a következő hetekben-hónapokban, amikor már nem a párton belüli választás lesz a középpontban. Az is kérdés, hogy Sanders valóban megpróbálja-e a lehetetlent, maga mellé állítani a szuperdelegáltakat: érthető, hogy eddig ezt ígérte, de az sem volna kizárt, hogy ezután beáll Clinton támogatói közé, hiába ígérte még a mai választások után is, hogy tovább küzd. Clinton 2008-ban két nappal az utolsó előválasztások után jelentette be, hogy nem próbálja a szuperdelegáltakat megnyerni, inkább Barack Obamát támogatja.

Innentől pedig a fő kérdés az lesz, hogy miképp alakul Clinton és Trump népszerűsége. A napokban megjelent közvélemény-kutatások átlagosan 4-5 százalékpontos Clinton-előnyt mértek, igaz, volt olyan is, amely csak 1, de olyan is, amely 9 százalékpont előnyt adott Clintonnak.