Óriási bérkülönbségek a megyék között

Továbbra is nagyok a bérkülönbségek az egyes megyék között Magyarországon, és az idei munkaerőpiaci folyamatok leginkább csak konzerválják vagy tovább élezik az egyenlőtlenségeket. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az első negyedévben az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 7,7 százalékkal emelkedett a nemzetgazdaságban, ami mögött viszonylag nagy szóródást mutatnak a megyei adatok. A legnagyobb ütemben, 10,8 százalékkal Nógrádban nőttek a nettó fizetések, de Budapesten (8,7 százalék) és Komárom-Esztergom megyében (9,1 százalék) is átlag feletti volt az emelkedés. Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanakkor mintha leragadtak volna a fizetések, hiszen az 5 százalékot sem érte el a növekedésük.

A KSH adatai szerint az átlagos bérekben toronymagasan vezet a főváros, 2016 első negyedévében 218 ezer forinttal. Budapestet – nem meglepő módon – az erősen iparosodott északnyugat-dunántúli régió követi: Győr-Moson-Sopron megyében 169 ezer, Komárom-Esztergom megyében 166 ezer volt a nettó átlagkereset az év első három hónapjában. A fővároshoz képest csaknem 50 ezer forintos a két leggazdagabb megye lemaradása, noha az egy főre jutó ipari termelés tekintetében az utóbbiak fölénye egyértelmű: Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében több mint 1,8 millió forintra rúgott az egy főre jutó ipari termelés, miközben a fővárosban és környékén csupán 400 ezerre.

A legalacsonyabb átlagfizetést, 116 ezer forintot Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérték a statisztikusok. Vagyis a legjobban fizető Budapest és a „legfukarabb” Szabolcs-Szatmár-Bereg között 100 ezer forint a különbség, a fővárosiak az átlagot nézve majdnem kétszer annyi fizetést visznek haza. De a többi kelet-magyarországi megyében sem sokkal jobb helyzet: Békésben 123 ezer, Nógrádban 128 ezer az átlag, Borsod-Abaúj-Zemplén már legalább megközelíti a 130 ezer forintot, de még ez is messze van a 169 ezer forintos országos átlagtól is.

A fővárosiak húzzák a kiskereskedelmet

A bérkülönbségeknek megfelelően nagy földrajzi eltérések mutathatók ki a kiskereskedelmi forgalomban is – írta a Blokkk.com. A szakportál szerint 2016 első negyedévében kizárólag az ország közepén és nyugati szélén nőtt a bolti, áruházi vásárlás, vagyis a legtöbb nettó keresetet kínáló Budapesten és a nyugat-dunántúli megyékben. Budapesten 18,1 százalékkal, Nyugat-Dunántúlon 5,7 százalékkal nőtt kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben. Minden más régióban csökkent a forgalom, legnagyobb mértékben, 4,6 százalékkal az Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon. Így a kiskereskedelem közel 5 százalékos mértékben növekvő mérlegét döntő részben a fővárosiak költekezése húzta fel 2016 első negyedévében.