Bojkottba fullasztotta a Fidesz a parlamenti ülést

Nem egyszer megtörtént már, hogy alig tucatnyi képviselő lézengett a parlamentben, ma azonban ez azt jelenti, hogy nem lehet ülést tartani. A napirend előtti felszólalásokat még elmondhatják a képviselők, de utána a napirend megszavazásához már nem lett meg a határozatképesség, így az ülés hamar véget is ér.

Így csak a napirend előtt beszéltek arról a képviselők, hogy mit kéne tenni a választójoggal. Elsőként az LMP-s Szél Bernadett beszélt arról: kettős mércét vezettek be a szavazati jog kapcsán, mert amíg a határon túli magyarok voksolhatnak levélben is, addig a kivándoroltak csak jókora utazás után, országonként egy-két helyen szavazhatnak. Szakács László az MSZP-ből pedig a februári NVI-s kopaszbalhéra emlékeztetett, miután a kormánypártból azt hallotta, hogy az ellenzék akarja ellehetetleníteni a népszavazást. A fideszes Halász János pedig arról beszélt, hogy "miért akarja ellehetetleníteni a Jobbik-MSZP összefogás a népszavazást". A jobbikos Szávay István azt emelte ki: hiába mondja a kormány azt, hogy egy meglévő rendszer szabályain nem érdemes változtatni, ennyi erővel azt is mondhatnák, hogy száz éve a nőknek nem volt választójoguk, kétszáz éve pedig nem volt választás sem.

Völner Pál államtitkár azt mondta a kritikákra: a szabályozás nem korlátozza az aktív választójogot, komoly átláthatósági okai vannak. Az államtitkár egészen a kékcédulás választásig eljutott a példáiban, szerinte a szigorú szabályok nélkül nyugodtan lehetne csalni a szavazáson. Azt is hozzátette, hogy a külföldre költöző magyarok nyugodtan kérhetnék, hogy a lakcímüket változtassák meg, majd ezután, ha Magyarországról már kijelentkeztek, kérhetnék a levélben szavazást, már határon túli magyarként.