Már a gyárkapuban vadásszák le a fizikai dolgozókat

Már nem csupán a szezonális munkák során fellépő igények kielégítésére, hanem a munkaerő pótlására is egyre gyakrabban fordulnak a cégek a dolgozók kölcsönzésével foglalkozó vállalkozásokhoz. Tavaly közel 125 ezer embernek volt közvetlen kapcsolata munkaerő-kölcsönzőkkel, ami 19,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi szintnél „A trend nem meglepő, hiszen országos szinten már százezres nagyságrendű a betöltetlen álláshelyek száma – hangsúlyozta lapunknak Fehér Tamás, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. – Egyre szélesebb területen zajlik a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása, mivel számos cég a betöltetlen álláshelyeinek egy részére is kölcsönzött munkatársakat állít be” – tette hozzá.

A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy a kölcsönzés továbbra is jellemzően a fizikai munkakörökben fordul elő. „A kölcsönzöttek 88,4 százaléka végez fizikai, elsősorban betanított vagy szakmunkát, többségében a feldolgozóiparban” – erősítette meg Fehér Tamás. „A szellemi foglalkoztatottak főként a bankoknál, biztosítóknál helyezkednek el asszisztensi, titkárnői pozíciókban, illetve a nemzetközi szolgáltató központokban (SSC) az ott jellemző munkakörökben” – tette hozzá Fekécs László, az Adecco kiemelt ügyfelekért felelős vezetője. Az sem egyedi eset, hogy egy cég a kulcsmunkatársait, vezetőit is kölcsönzéses formában foglalkoztatja. Jelenleg is van olyan ügyvezető igazgató, akit az Adecco kölcsönöz az adott cégnek. 

A munkaerő-közvetítők és -kölcsönzők mégsem felhőtlenül boldogok. „Egyre nehezebb a szükséges munkaerő megtalálása, így a toborzás ma sokkal több időt és erőfeszítést igényel, mint akár néhány évvel ezelőtt – mondta a Világgazdaságnak Csákvári Róbert, a kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó Work Force ügyvezető igazgatója. – Ma már a betanított munkásokat is szinte egyenként kell levadászni, míg három-négy évvel ezelőtt ekkora energiát legfeljebb a vezetők kiválasztására fordítottak a munkaerő-közvetítő cégek. Számos új, innovatív eszközt kell bevetnünk, hogy eleget tudjunk tenni az ügyfelek igényeinek. A hagyományos álláshirdetések például ma már nem elég hatékonyak, ehelyett többet kell költeni a különféle online csatornákon való toborzásra. Road show-kat és egyéb személyes tájékoztatókat is szervezünk, és ha kell, kollégáink akár a gyárkapukig is elmennek, hogy műszakváltás idején felkeltsék a munkavállalók érdeklődését egy új álláslehetőség iránt” – húzta alá Csákvári.

Emiatt kérdéses, hogy a munkaerőhiányból tudnak-e valóban profitálni a HR-cégek. „Az árbevétel ugyan növekedhet, ám a tevékenység nyeresége jó esetben is szinten marad” – hangsúlyozta Fehér Tamás. A korábbi évekhez képest duplázódott a fluktuáció, ami azt jelenti, hogy akár kétszer annyi embert beléptetve is ugyanakkora bevétel keletkezik, miközben a kiválasztás költsége (HR, adminisztráció, orvosi díjak) a többszörösére ugrik. A Work Force-nál és az Adeccónál is úgy látják, hogy a jövedelmezőséget nagyban befolyásolja, hogy komoly problémákba ütközik a növekvő kereslet kielégítése, az igényeknek megfelelő munkavállalók megtalálása.

Kétszázmilliárdosra hízott a forgalom

A munkaerő-kölcsönzés mintegy ötezer munkáltatónak kínál rugalmas, az üzleti helyzetekre gyorsan reagáló megoldást. Míg 2009-ben a gazdasági válság hatására a kölcsönzött munkavállalók száma alig haladta meg a 79 ezret, a 2010-es években már folyamatosan 100 ezer felett alakult a számuk. Magyarországon közel 1100 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget tartanak nyilván, ám a piac erősen koncentrált. A teljes piac tavalyi nettó árbevételének (202 milliárd forint) 28 százalékán a lista élén álló három szereplő (Prohumán, Trenkwalder, Addeco) osztozott.