Új felügyeleti mechanizmus létrehozását kezdeményezte keddi plenáris ülésén az Európai Parlament annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák a demokrácia és a jogállamiság alapelveit.
Az EP strasbourgi ülésén elfogadott jogalkotási javaslat értelmében "a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok vélt sérelme kapcsán végzett tűzoltómunka helyett kötelező mechanizmus keretében, éves jelentésekben kellene megvizsgálni a tagállamok helyzetét".
Az Európai Bizottság, egy független szakértői testület munkájára támaszkodva, éves jelentést és országspecifikus ajánlásokat készítene az EU-tagállamok helyzetéről olyan mutatók alapján, mint a hatalmi ágak szétválasztása, a sajtószabadság, a médiapluralizmus vagy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés.
Az új uniós mechanizmus célja az, hogy a tagállamok a szerződésekben foglalt alapértékeket tiszteletben tartsák. A rendszernek világos, bizonyítékokon alapuló és politikai befolyástól mentes kritériumok alapján kell a tagállamok teljesítményét értékelnie - olvasható az uniós parlament tájékoztatásában.
Mint írták, az EP orvosolni szeretné azt az ellentmondásos helyzetet, hogy míg a tagjelölt országok részletes vizsgálaton esnek át, addig a tagállamok esetében erre nincs hatékony eszköz. Az új mechanizmus a tervek szerint megfelelő keretet teremtene a demokratikus elvek betartásáról felvetődött problémákkal kapcsolatos uniós viták számára is.
Az elfogadott dokumentumban az EP arra kérte az Európai Bizottságot, hogy 2017 szeptemberéig nyújtson be javaslatot a demokráciára, jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó mechanizmus létrehozására, amely "összehangolja és kiegészíti a meglévő eszközöket".
"Az Európai Uniót elláttuk minden szükséges eszközzel, hogy más területeken be tudja tartatni a közös döntéseket, azonban éppen az alapértékeink nem kaptak olyan erős eszközt, amivel védelmük az EU-n belül biztosítható lenne" - mondta a szavazást megelőző vitában Sophie in''t Veld holland liberális képviselő.
A témával kapcsolatban a magyar EP-képviselők közül a néppárti Gál Kinga hangsúlyozta, "amíg nincs a jogállamiság fogalmának egy objektív, konszenzussal elfogadott meghatározása, addig bármilyen jogállamisági mechanizmus, a most elfogadott is, az épp aktuális pártpolitikai játszmák részét fogja képezni, kettős mércék táptalaja marad". Hozzátette, tapasztalata szerint "a jogállamiságért, emberi jogokért való aggodalom meglehetősen kettős mércével méretik, s napi politikai szándékok és erőviszonyok játékát képezi". Párttársa, Schöpflin György kijelentette, hogy a mechanizmusnak "olyan jogalappal kell bírnia, amely megvéd a politikai beavatkozás lehetőségétől", illetve "minden egyes tagállamra egyenlő jogi erővel és mértékben kell, hogy alkalmazható legyen, hiszen már a legparányibb eljárásbeli különbség is delegitimálja az új eszközt".
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő szorgalmazta, hogy "az új mechanizmust létrehozó európai jogszabály adjon majd hathatós választ az Orbán-rezsim cinikus jogi trükközéseire is", "kezelje az olyan helyzeteket, ahol az adott kormányzat a jelentős parlamenti többségével visszaélve a jogsértések elleplezését vagy utólagos legalizálását célzó jogszabály-, sőt alaptörvény-módosításokat fogadtat el". Az ugyancsak MSZP-s Ujhelyi István azt hangoztatta, hogy a "felvilágosult európai közösségnek szüksége van olyan mechanizmusokra, amelyek kellő eszközt adnak a kezünkbe az alapértékeket semmibe vevő tagországi kormányokkal szemben". "Ezt egykoron még a Fidesz is hangosan szorgalmazta", most azonban a fideszes EP-képviselők többsége "botrányos módon" leszavazta a javaslatot. "Akkor ellenzékben voltak, most viszont inkább Európa ellenzékét választották" - tette hozzá.
Felszólalásában Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője elmondta, hogy azok közé tartozik, akik a jelenleginél kissé radikálisabb megfogalmazást és eljárást szerettek volna látni.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője szerint a jogállamisági mechanizmus létrehozása elengedhetetlen eszköz az EU alapértékeinek hatékonyabb védelméhez.
Balczó Zoltán jobbikos képviselő pedig azon véleményének adott hangot, hogy a javaslat az "Európai Unió tagállamok feletti politikai dominanciájának új formáját valósítaná meg". Mint mondta, a határozat elfogadása azt jelzi, hogy az EP többsége semmit sem tanult a Brexitből, vagyis az Egyesült Királyság unióból való kiválásának elhatározásából.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.