Kórházak, földek, népszavazás - erről döntöttek ma a parlamentben

Tucatnyi törvényről szavaznak a mai parlamenti ülésen. Előtte azonban egyórás ünnepséggel kezdődött a mai munka - az 1956-os forradalomra emlékeznek a képviselők. Külföldi vendégként felszólalt Stanislaw Tillich, a német parlament felsőházának elnöke és Marek Kuchcinski, a lengyel Szejm elnöke is. A megemlékezés azért is emlékezetes lehet, mert Kövér László arról beszélt: "cukorral vagy korbáccsal, hazugsággal, nyomásgyakorlással és fenyegetéssel" akarják rávenni valakik a magyarokat arra, hogy tagadják meg 1956 emlékét.

A szavazások közt aztán elsőként az Országgyűlésről szóló törvényt írták át (most jutottak el oda, hogy ha a 2014 után felvett frakcióalkalmazottakat nem köztisztviselőként lehet foglalkoztatni, csak rendes munkaviszonyban, akkor át kell írni a törvényt, hogy szabályosan lehessen kifizetni őket), majd az EU mali kiképző műveletében történő magyar katonai szerepvállalásról szavaztak. Döntöttek arról, hogy zalaegerszegi Göcseji Múzeum kerüljön vissza állami tulajdoba, a zálogjog szabályairól, majd szavaztak a Földet a gazdáknak programról és a nemzeti földalap szabályairól is. Az elfogadott határozatban lezárták a Földet a gazdáknak! programot, a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása pedig kimondja, az állami termőföldek értékesítéséből befolyó, várhatóan 260-270 milliárd forintos összeget alapvetően az államadósság csökkentésére kell fordítani.

Két népszavazás kiírásáról is döntöttek ma - a papírforma szerint egyiket sem szavazták meg. Kész Zoltán az állami cégvezetők kétmilliós fizetésplafonjáról, az MSZP-s Gőgös Zoltán pedig az állami földek értékesítésének tilalmáról szeretne népszavazást, és ugyan a 200 ezer aláírás egyiküknek sem lett meg, a 100 ezer igen, így pedig a parlament köteles volt foglalkozni a témával.

Semjén Zsolt és társai javaslatára a vadászkamara szabályairól is döntöttek, majd a börtönbüntetések és kényszerintézkedések rendszeréről szavaztak. A közszolgáltatások ellátásával kapcsolatos törvénymódosítás és az anyakönyvi eljárás szabályai (vagyis az, hogy a ragadványnevet is lehessen hivatalossá tenni) is a mai döntések közt voltak. Végül az egyetemi kórházak létrehozásáról és működtetéséről szavaztak.

A délután még négy javaslat került a képviselők elé. Először Pintér Sándor indítványát vitatták volna meg az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításáról - ez részben kétharmados törvény, tehát kelleni fog a kormánynak legalább néhány ellenzéki képviselő támogatása is. Nem véletlen a feltételes mód: miután a bizottság bemutatta a javaslatot, senki nem volt, aki felszólalt volna. Szintén kétharmados az utána következő indítvány, Pintér belügyi tárgyú csomagja. Utána a légiközlekedésről szóló törvényt beszélték át, végül pedig az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló, múlt héten már elkezdett vitát fejezték be.