Clinton előbb ért a célegyenesbe

A szokatlanul éles hangnemű, személyeskedő, kiélezett és megosztó amerikai elnökválasztási kampány az utolsó percig gőzerővel folyt, ám hétfőn inkább az ország keleti felére összpontosítottak a jelöltek. Az országos felmérések változatlanul a demokrata Hillary Clinton mérsékelt előnyét jelezték, aki három-öt százalékponttal előzi meg a republikánus Donald Trumpot. Az előrejelzésekből számított átlag azonban mindössze két százalékpontos fölényre utal. Ám azoknak harmada, mintegy 37 millió ember, akik várhatóan leadják voksukat, már élt az előszavazás lehetőségével, s ez valószínűleg Clintonnak kedvez, mert például a Trumpból kiábrándult latin-amerikai származású amerikai állampolgárok nagy tömegben járultak  az „urnák” elé az utóbbi napokban, nem törődve azzal, hogy például Floridában másfél órát is várhattak, mire sorra kerültek. A kisebbségek, a nők, a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek inkább Clinton mögé sorakoztak fel, míg Trump eleve a kékgalléros fehérek támogatását akarta megnyerni, s a globalizáció és a pénzügyi válság hatásai miatt érzett dühöt szerette volna kihasználni.

Egyelőre nehéz megítélni, vajon mennyiben befolyásolta a polgárokat Clinton elektronikus levelezésének a vizsgálata, hiszen a közvélemény-kutatók a vasárnapi esti újabb fejleményre még nem kérdezhettek rá. Az FBI júliusban már egyszer lezárta az ügyet, ám október végén újra megnyitotta a vizsgálatot, vasárnap pedig ismét lezárta, anélkül hogy Clinton ellen eljárást kezdeményezett volna, viszont alaposan belezavart a kampányba. A vasárnap esti hír nyomán a dollár erősödött, a tőzsdék pedig valósággal szárnyaltak hétfőn, mert az üzleti világ  a kiszámíthatóbb Clintont szeretné a Fehér Házban látni, s ennek esélyét javítja az FBI döntése. A Wall Street megtáltosodott, a hétfői nyitás után a Dow Jones index 1,5 százalékkal emelkedett. Annak ellenére, hogy megvákasztása esetén Trump újabb vizsgálattal fenyegette Clintont, azt hangoztatta, hogy néhány nap alatt az FBI nem érhetett a vizsgálat végére, ezért most az amerikai népnek kell igazságot szolgáltatnia azzal, hogy a republikánus jelöltre szavaz.

A piaci fejlemények alátámasztani látszanak a Financial Times által az amerikai kereskedelmi és vállalkozói érdekképviseleti szervezetek körében végzett felmérését, amely szerint Clinton az elfogadottabb jelölt, ám sem ő, sem Trump nem igazán népszerű, mert ez az első olyan választás a második világháború után, amikor mindkét jelölt a kereskedelmi liberalizáció ellen foglal állást. Trumpot ingatagsága, önfejűsége miatt  ellenzik a vállalkozók, Clinton estében meg attól tartanak, hogy a demokraták Bernie Sanders fémjelezte balszárnyának a megnövekedett befolyása miatt a bankok és a nagyvállalatok a szabályozás kereszttüzébe kerülhetnek.