Clinton vagy Trump? Itt a vége!

A végéhez ért a modern kori Egyesült Államok legőrültebb elnökválasztási kampánya; amikor szerda reggel felkel a Nap, valószínűleg már tudni fogjuk, hogy Hillary Clinton vagy Donald Trump költözik-e be Barack Obama helyére a Fehér Házba januártól. Emlékezetes hónapokon vannak túl az amerikaiak, nem véletlen, hogy a legtöbben már nem csak a saját kedvencük győzelmét kívánják nagyon, hanem azt is, hogy érjen végre véget a sárdobálás.

Persze már az is erősen megkérdőjelezhető, hogy a saját kedvenc győzelme számít-e igazán, vagy a másik jelölt bukása. A negatív kampányok már eddig is komoly szerepet játszottak a politikatörténetben, az azonban egészen új még ehhez képest is, hogy mindig az a jelölt kezdett rosszabbul állni a közvélemény-kutatásokban, akiről többet szóltak épp a hírek. A legfrissebb esemény épp az, hogy vasárnap este kiderült: borulhat az emailbotrány, az FBI nem talált semmit Clinton levelei közt, ami miatt vádat kell emelni, az azonban a közvélemény-kutatásokból már nem fog kiderülni, hogy ennek milyen hatása lesz az eredményre.

1:00. Jön az első igazán fontos állam: Florida. Ha Clinton ott nyer, szinte biztos a győzelme. New Hampshire, a kis állam, ami akár el is döntheti a választást, szintén eddig szavazhat. Virginia is ekkor zár, ott is szoros lehet a verseny.

1:30. Urnazárás a harmadik kulcsállamban, Észak-Karolinában – Trumpnak nagyon nehéz lenne úgy győznie, ha az az állam nem az övé. Ohio és Nyugat-Virginia is ekkor zár.

2:00. Vége a választásnak szinte az egész keleti parton, Texasban és sok középnyugati helyen, összesen 20 államban. Amire nagyon figyelni kell: Pennsylvania, amit Clintonnak kötelező volna hoznia, ha nyerni akar, és Michigan, ami Clinton védvonalának egyik legfontosabb helye, de az ottani felmérések elég megbízhatatlanok.

3:00. Urnazárás New Yorkban és az ország középső részein. Colorado, Minnesota és Wisconsin az, ami nagy csatatérállam lehet, ha valamelyikben ezek közül Trump nyer, nagyot lép a győzelem felé, de Arizona és Új-Mexikó sem lefutott. New York szinte biztosan Clintoné lesz, a középső területeket pedig Trump söpörheti be.

4:00. Nevadában is vége a szavazásnak – arra is megvan az esély, hogy végül ez az állam döntse el a választást. Ez nem csak játék a számokkal, valóban komoly az esély arra, hogy ekkor már úgy várhatjuk az eredményeket, hogy aki ott nyer, az az új elnök. Több más nyugati állam is ekkor zár, de ezek nagyrészt már lefutottak.

5:00. Kalifornia és a teljes nyugati part is zár, ez azonban már nem sokat számít, ezekben óriásit kell borulnia a papírformának, hogy ne Clinton nyerjen.

6:00. Alaszka legnagyobb része is befejezi a szavazást, reggel 7-kor pedig a legnyugatabbi pár szigete is.

Egy rendes választás előtt egy gazdasági újságban arról kéne írni, hogy melyik jelölt mit ígér, illetve hogy milyenek azok a politikai, társadalmi és gazdasági folyamatok , amelyek eldönthetik a választást. De érdekel ez bárkit most? A helyzet az, hogy alig van most már jelentősége annak, hogy kimondottan jól áll az amerikai munkaerőpiac, vagy hogy most derül ki sokaknak, hogy Obama reformjai után jövőre nagyot drágul az egészségbiztosítás. Ehelyett a legrosszabb trash realityk szintjére süllyedt választást az fogja eldönteni, melyik jelöltről gondolják azt kevesebben, hogy egy fizikailag és mentálisan is beteg hazudozó, akinek börtönben volna a helye, és elnökként atomháborúba sodorná a világot.

Bátor fogadók, félénk elemzők

Ebben pedig egyelőre Hillary Clinton áll egy kicsivel jobban. Országos szinten kicsit több, mint 3 százalékpont az előnye, ami mellett már nem kéne nagy mérési hiba ahhoz, hogy valójában Trump nyerjen. Nagy szórás a különböző kutatók méréseiben, sok bizonytalan szavazó, és épp hibahatáron belüli előny annak, akinek a győzelmét a legtöbben valószínűsítik hónapok óta – ha ismerős a felsorolás, az nem véletlen, a Brexit-népszavazás előtt ugyanez volt a helyzet. Akkor az elemzők megdöbbentek a végeredményen. A fogadásokban most is sokan magabiztosak: a választás napján a legtöbb fogadóiroda 85 és 95 százalék közti esélyt ad Clintonnak. A megérzések helyett a számokra hagyatkozó politikai elemzők ennél sokkal óvatosabbak.

Tanulságos megnézni a FiveThirtyEight összesítését: szeptember végén még csak 54 százalék esélyt adtak a demokrata győzelemre, majd miután rövid idő alatt kiderült, hogy Trump büszkén vállalta a nők zaklatását, és hogy nem fizetett adót húsz éven keresztül, Clinton pedig lemosta őt a pályáról az első tévévitájukon, 88 százalékra nőtt a volt külügyminiszter esélye. Két hete még mindenki arról beszélt, lehet-e kétszámjegyű Clinton győzelme – majd napok alatt visszaesett az esélye 65 százalék alá. A választás reggelén 71-29 a két jelölt esélyszázaléka.

Nagy kérdés, hogy mindez az emailbotrány miatt történt-e. Október 28-án hozta nyilvánosságra az FBI, hogy újra olyan leveleket találtak, amelyeket meg kell vizsgálni, hogy nem a magánszerverén küldött-e Clinton még külügyminiszterként nem nyilvános, sőt, titkosított információkat. Végül két nappal a választás előtt bejelentették, hogy semmit nem találtak, ami miatt nyomozni kéne, azonban hogy ez a hír nem érkezett-e már túl későn, azt nem fogjuk szerda hajnalnál korábban megtudni. De az sem kizárt, hogy az egész botrányt csak a média fújta fel: Trump már napokkal a kirobbanása előtt elkezdte csökkenteni a hátrányát. Könnyen elképzelhető, hogy egyszerűen annyi történt: a republikánusok elkezdtek úgy viselkedni, mint egy normális párt normális szavazói egy normális választáson, és akármennyire nem tetszik nekik a jelöltjük, csak elmennek rá szavazni. Ezzel egy időben a demokraták felé húzó feketék több tízmillióval kevesebben mennének el voksolni, mint négy éve.

Úgy nyer Trump, hogy Clintonra szavaznak többen?

Nagy az esély arra is, hogy ahogy 2000-ben (illetve azelőtt még a XIX. században háromszor), ezúttal is a kevesebb voksot kapó jelölt nyer. Nate Silverék modelljeiben mintegy 10 százalékos esélyt adnak arra, hogy hiába lesz Clintoné a több szavazat, a több elektort Trump kapja. Ennek a magyarázata az: Clinton a korábbi demokrata jelölteknél sokkal erősebb olyan lefutott államokban, mint például Texas, ahol úgysem nyerhet, és történelmi magasra mérik a népszerűségét New Yorkban vagy Kaliforniában is, ami viszont ugyanúgy az övé lenne, ha csak egy voks előnnyel nyerne. Valójában alig tucatnyi csatatérállam van, ahol ki fog derülni, ki lesz az új elnök.

Hol dőlhet el a választás?
Az 50 állam és a főváros közül 36 már most lefutott, ha csak azokat számoljuk, ahol a közvélemény-kutatások szerint 6 százalékosnál nagyobb a különbség. Ezekben Clinton 185, Trump 163 elektort kap; a győzelemhez szükséges szám a 270. Ha azt nézzük, hogy hol van két százalékponton belüli különbség, azt látjuk, hogy 5+1 állam nyitott kérdés még (Florida, Észak-Karolina, Nevada, Ohio, New Hampshire, valamint a kicsit más szabályok szerint szavazó Maine négy elektori szavazatából egy), és ezek nélkül Clintonnak 268 elektora van. Csakhogy az 5+1 közül tegnap még mindössze Nevadában vezetett, ott is alig - azóta kicsivel a javára fordultak a felmérések. De nézzük a lehetséges forgatókönyveket!

Florida, Észak-Karolina
Viszonylag egyszerű a helyzet: ha Florida Clintoné, szinte elképzelhetetlen olyan papírforma-borulás, hogy ne ő nyerjen. Ha Észak-Karolinát behúzza, akkor is már majdnem biztos az ő győzelme. Ám tegnapig mindkettőben Trumpot mérték kicsit jobbnak. A FiveThirtyEight szerint most 55 százalék körüli Clinton esélye a győzelemre, tegnap pedig még minimálisan Trump vezetett – azaz alig jobbak az esélyek, mint ha pénzfeldobás döntene. Sok mindent eldönthet, hogy miközben a fekete szavazók passzívabbnak tűnnek, a latinók mennyire aktivizálódnak.

Az északi Clinton-védvonal – Michigan, Wisconsin, Minnesota
Clinton számára szinte kötelező megnyerni ezt a három északi államot, ha ezt nem teszi meg, Trumpot már kora hajnalban kikiálthatjuk győztesnek. Egyelőre mindháromban Clinton 4-5 százalékpont körüli előnyét mérik, de a közvélemény-kutatóknak hagyományosan nem nagy kedvencei ezek a helyek. A tavaszi előválasztások legdurvább mérési hibája Michiganben jött ki, de egyébként is kevés a megbízható felmérés ott. A Nagy-Tavak környékéről Ohiót lesz érdemes fordított előjellel figyelni: ha ott Trump nem nyer, szinte biztosan bukik. Ohio azért is érdekes, mert 1960 óta mindig a végső győztesre szavazott, egyelőre Trump előnyét mérik ott. Más ingadozó államok is vannak az ország több részén: Pennsylvaniában, Virginiában, Maine-ben és Coloradóban Clinton, Arizonában és Iowában Trump az esélyesebb – mindkettejüknek gyakorlatilag kötelező hozni ezeket az államokat.

A meglepetés – Nevada
Nevada hagyományosan nem csatatérállam, 1968-tól negyven éven át demokrataként csak Bill Clinton tudott nyerni ott, míg Barack Obama kétszer is be nem húzta. Most közel teljesen kiegyenlített az állás ott: a közvélemény-kutatók fele-fele arányban mérik jobbnak a két jelöltet, most épp szinte óránként változóan minimális Trump- vagy Clinton-előnnyel átlagban. Itt szavaznak a legtöbben a választás napja előtt levélben, és köztük egyelőre úgy tűnik, sokkal jobban állnak a demokraták, vagyis mindkét oldal megtalálhatja az adatok közt, miért kell aggódnia. Márpedig könnyen előfordulhat, hogy végül az nyer, aki Nevadát behúzza.

A csöpp állam, ami mindent eldönthet
New Hampshire kicsi állam az ország északkeleti csücskében, alig 1,3 millióan laknak ott, az USA-n kívül pedig sokan csak onnan tudtak a létezéséről, hogy a Breaking Bad utolsó előtti részében Walter White ott bujkált. Összesen négy elektora van, ami nagyon kevés – ám ha Nevadát Trump nyeri, és mindenhol máshol az győz, aki tegnap még vezetett a közvélemény-kutatásokban, akkor az az elnök, aki New Hampshire-ben nyer. Sokakat meglepett, hogy csatatérállam lett belőle, pedig logikus: a hagyományosan demokrata keleti parton egy állam, ahol nagy a fehér, iskolázatlan szavazók aránya. A kutatók óriási szórással mérik az ottani helyzetet, az elmúlt egy hétben sorra jöttek be a nagy Clinton- és a nagy Trump-előnyt mutató adatok. Egy nappal a választás előtt a helyi egyetem demokrata fölényt mért, a FiveThirtyEightnél ennek hatására országosan két százalékponttal megugrott Clinton esélye, de erre azért nem érdemes megalapozni egy kampányt.

1:00. Jön az első igazán fontos állam: Florida. Ha Clinton ott nyer, szinte biztos a győzelme. New Hampshire, a kis állam, ami akár el is döntheti a választást, szintén eddig szavazhat. Virginia is ekkor zár, ott is szoros lehet a verseny.

1:30. Urnazárás a harmadik kulcsállamban, Észak-Karolinában – Trumpnak nagyon nehéz lenne úgy győznie, ha az az állam nem az övé. Ohio és Nyugat-Virginia is ekkor zár.

2:00. Vége a választásnak szinte az egész keleti parton, Texasban és sok középnyugati helyen, összesen 20 államban. Amire nagyon figyelni kell: Pennsylvania, amit Clintonnak kötelező volna hoznia, ha nyerni akar, és Michigan, ami Clinton védvonalának egyik legfontosabb helye, de az ottani felmérések elég megbízhatatlanok.

3:00. Urnazárás New Yorkban és az ország középső részein. Colorado, Minnesota és Wisconsin az, ami nagy csatatérállam lehet, ha valamelyikben ezek közül Trump nyer, nagyot lép a győzelem felé, de Arizona és Új-Mexikó sem lefutott. New York szinte biztosan Clintoné lesz, a középső területeket pedig Trump söpörheti be.

4:00. Nevadában is vége a szavazásnak – arra is megvan az esély, hogy végül ez az állam döntse el a választást. Ez nem csak játék a számokkal, valóban komoly az esély arra, hogy ekkor már úgy várhatjuk az eredményeket, hogy aki ott nyer, az az új elnök. Több más nyugati állam is ekkor zár, de ezek nagyrészt már lefutottak.

5:00. Kalifornia és a teljes nyugati part is zár, ez azonban már nem sokat számít, ezekben óriásit kell borulnia a papírformának, hogy ne Clinton nyerjen.

6:00. Alaszka legnagyobb része is befejezi a szavazást, reggel 7-kor pedig a legnyugatabbi pár szigete is. Esélyek és remények (a FiveThirtyEight.com számítása) Clinton nyer, egyszámjegyű különbséggel: 65,3%

Clinton kapja a legtöbb szavazatot, de az elektorok elosztása miatt Trump lesz az elnök: 10,5%

Trump az elnök, úgy, hogy a legtöbb voks is az övé: 18,1%

Valamit nagyon elszámoltak a kutatók, és Clinton kétszámjegyű különbséggel nyer: 6,1%

Valamit még csúnyábban elszámoltak, és Trump nyer kétszámjegyű százalékos különbséggel: 0,3%

Egyetlen állam dönt a győztesről, és mivel 0,5 százalékosnál kisebb ott a különbség, újraszámlálás jön: 8,3% fotó: AFP fotó: AFP fotó: AFP -->