Politikába temetett utolsó adatok

Egyrészről hatalmas sikernek, másrészről súlyos gazdaságpolitikai kudarcnak állították be az elnökjelöltek az októberi foglalkoztatási adatokat, amelyekről pénteken számolt be a munkaügyi minisztérium. A közlemény szerint a múlt hónapban 161 ezer új munkahelyet töltöttek be a magán- és a közszférában, elsősorban a szolgáltatásokban és az egészségügyben. Ez kicsit elmaradt az elemzők 173 ezres előzetes becslésétől, de bőven elegendőnek bizonyult arra, hogy a munkanélküliségi rátát 4,9 százalékra vigye le a szeptemberi 5 százalékról.

A bérek éves szinten 2,8 százalékkal emelkedtek, biztatóan gyorsítva, ám hosszú évekre visszamenően visszafogott ütemük éppen azt az elégedetlenséget növelte, amelyre a republikánus jelölt, Donald Trump a stratégiáját építette. Egyik kampányrendezvényén egyenesen katasztrofálisnak minősítette az adatokat, elfogadhatatlan állapotnak nyilvánítva azt a tényt, hogy októberben félmillió ember azért nem is keresett munkát, mert tudta, úgysem kap. Ellenben Thomas Perez munkaügyi miniszter azzal érvelt, hogy soha még ilyen kevés embert nem tántorított el az álláskereséstől a piaci helyzet, vagyis jól érzékelhető a javulás a nagy recesszió kirobbanása óta. Arra is hivatkozott Trump, hogy a 62,8 százalékos aktivitási ráta történelmi összevetésben nagyon alacsony.

Elemzők általában elismerik, hogy a munkaerőpiac nagy változásokon ment át az utóbbi években, de a válság előtti mutatókat még nem sikerült utolérni. A választási kampány hangulatában, de egy politikamentes szakmai fórumon, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tudományos konferenciáján arról beszélt Stanley Fischer, a jegybank (Fed) alelnöke, hogy idén havi átlagban 181 ezer új munkahelyet hoztak létre az Egyesült Államokban, kevesebbet, mint tavaly, de ez is elég ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta az 5 százalék körüli szinten maradjon. Ez annak is következménye, hogy Fischer szerint emelkedett az aktivitási ráta. Ha a mai szinten marad, akkor havonta 125-175 ezer új állásra lesz szükség a munkanélküliségi ráta fenntartására. Ha az aktivitási ráta demográfiai okokból csökken, akkor kevesebb is elég lehet.

Ilyen összetett magyarázatokkal az elnökjelöltek nem szolgálnak, főként azokban az államokban nem, amelyek politikai értelemben véres csatatérré változtak. A szavazás előtti napokban a jelöltek megállás nélkül győzködik a választókat, főként abban a tizenöt szövetségi államban –  Arizonában, Coloradóban, Floridában, Georgiában, Iowában, Michiganben, Nevadában, New Hampshire-ben, Új-Mexikóban, Észak-Karolinában, Ohióban, Pennsylvaniában, Utahban, Virginiában és Wisconsinben –, amelyben igazán kiélezett, egyre kíméletlenebb küzdelem folyik az elektori szavazatokért. Összesen 538-ért, amelynek több mint felét, 270-et kell a győztesnek maga mellé állítania. Az elektorok száma megegyezik az államok szenátorainak és képviselőinek számával, s aki valamely államban győz, az állam összes elektorát maga mögött tudhatja. A Kolumbia Kerület három embert delegál az elektori testületbe.

A The Washington Post és az ABC News – amely bő hete még Trump előnyét érzékelte, vasárnap közzétett felmérésében 5 százalékpontos, 48-43 arányú előnyt mutatott ki a demokrata Hillary Clinton javára. A The New York Times által publikált elemzés szerint Clinton esélye a győzelemre 84 százalékos.

Részben annak köszönhetően, hogy a latin-amerikai származású amerikai választók nagy tömegben adják le idő előtt a szavazatukat Clintonra, de inkább Trump ellenében, akinek rasszista ízű megjegyzései és bevándorlás elleni kiszólásai mozgósították ezt a kisebbséget. De Clinton mellett sorakoznak fel az afrikai, az ázsiai amerikaiak és a negyven évnél fiatalabb nők. A CNN ugyanakkor azt találta, hogy Clinton jelenleg csak 268 elektorra számíthat, azaz csökkent az előnye, igaz, Trump mellett csak 204 elektor dönthet ebben a pillanatban. Kiéleződött a küzdelem például Ohióban, Arizonában, Nevadában, Iowában. Az előrejelzéseinek megbízhatósága miatt nagyon figyelt FiveThirtyEight (538) viszont a korábbi 320-ról 292-re csökkentette Clinton „elektorainak” jelenlegi számát, Trumpét viszont 244-re növelte. Hillary Clinton esélye a győzelemre 65 százalékra mérséklődött, néhány hete még 80 felett volt.