Szijjártó szerint azonnal bővíteni kellene az Európai Uniót

A V4-ek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) aggódnak a Nyugat-Európából érkező hírek miatt - mondta el Szijjártó Péter, utalva Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének korábbi kijelentésére, miszerint a következő öt évben nem lesz bővítés az Európai Unióban.
   
A visegrádi országok ezzel nem értenek egyet - hangsúlyozta a miniszter. "Nem a következő öt éven belül, hanem azonnal bővíteni kellene az EU-t" - hangsúlyozta, hozzátéve: az EU megerősödéséhez vezető egyik legfontosabb eszköz éppen a bővítés. Az integrációs folyamat lassítása biztonsági és gazdasági kockázatot jelent. Magyarország három konkrét javaslatot tesz az integráció felgyorsítására - fűzte hozzá Szijjártó Péter.

Magyarország három konkrét javaslatot is tett az uniós bővítési folyamat felgyorsítására

Ezt jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4 csoport külügyminisztereinek, valamint Federica Mogherininek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének közös sajtóértekezletén, miután a lengyel fővárosban megbeszélést folytattak hat nyugat-balkáni ország külügyminiszterével is.

Az első javaslat az, hogy az EU még az idén nyisson meg három fejezetet Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokon, mégpedig a közbeszerzésről, az oktatásról és a kutatás-fejlesztésről szólókat. A második javaslat az, hogy Albánia esetében "ne toljuk el a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Bizottság következő jelentéséig, vagyis 2018-ig", hanem azok azonnal kezdődjenek el, "amint Albánia erre készen áll".
   
Harmadrészt pedig "fejezzék be a Macedóniával űzött csúf játékot, és vegyük rá Görögországot arra, hogy ne éljen vétójogával, ne blokkolja a macedón csatlakozási folyamat megkezdését" - fogalmazott Szijjártó Péter. Szorgalmazta: a két ország kétoldalú tárgyalásokon próbálja megoldani problémáit, Görögország csak akkor használja a vétójogát, "ha a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan nem sikerül megállapodni a kétoldalú ügyekről".
   
Szijjártó úgy értékelte, hogy "furcsa helyzet alakult ki Európában", tekintettel arra, hogy a közép-európai országok az EU bővítéséért szállnak síkra, közben pedig "Nyugat-Európában bővítési fáradság uralkodott el, és a kontinens második legerősebb gazdaságával rendelkező ország éppen elhagyni készül az EU-t".
   
A V4-ek aggódnak a Nyugat-Európából érkező hírek miatt - mondta, utalva Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének korábbi kijelentésére, miszerint a következő öt évben nem lesz bővítés az EU-ban.
   
A visegrádi országok ezzel nem értenek egyet - hangsúlyozta a miniszter. "Nem a következő öt éven belül, hanem azonnal bővíteni kellene az EU-t" - húzta alá, hozzátéve: az EU megerősödéséhez vezető egyik legfontosabb eszköz éppen a bővítés. Az integrációs folyamat lassítása biztonsági és gazdasági kockázatot jelent - értékelte.
   
"A Nyugat-Balkánról szólva a bevándorlási válságot nem hagyhatjuk el a napirendről" - folytatta Szijjártó Péter, majd kifejtette: e válság jelenleg észlelhető lecsendesedéséhez nem kizárólag az EU és Törökország közötti megállapodás vezetett, hanem "legalább ugyanannyira a nyugat-balkáni országok azon döntése, hogy visszavették a saját határaik feletti ellenőrzés képességét és jogát".
   
Nem tudható, hogy az EU-török megállapodás meddig tart ki, és mikor indul újabb bevándorlási nyomás Európa felé a Nyugat-Balkánon keresztül - jelentette ki Szijjártó. Európa alapvető érdekének nevezte, "hogy a nyugat-balkáni országok legyenek abban az erőállapotban, hogy megvédjék határaikat egy újabb bevándorlási nyomás esetén".
   
A nyugat-balkáni országok megerősítéséhez vezető leggyorsabb és leghatékonyabb út az európai integráció - fejtette ki. "Ezért Magyarország a V4-ekkel együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok európai integrációja minél gyorsabban megtörténjen" - szögezte le.
   
Miroslav Lajcák, az EU soros elnökségét betöltő Szlovákia külügyminisztere a sajtóértekezleten reményét fejezte ki, hogy sikerül konszenzusra jutni a migráció ügyében az EU következő, december 15-16-án esedékes csúcsértekezletéig. Ha a konszenzus mégsem jönne létre, Szlovákia át fogja adni javaslatát az EU következő soros elnökének, Máltának - mondta.
   
Szlovákia javaslatának lényege, hogy az EU-tagországok minden egyes tagállam és az unió egésze számára is elfogadható feltételekkel vegyenek részt a migráció szabályozásában. A Szlovákia által javasolt "hatékony szolidaritás" elvét jelenleg tanulmányozza az Európai Bizottság. Robert Kalinák szlovák belügyminiszter korábban ennek példájaként hozta fel a Szlovákia által Ausztriának a menekültek elhelyezésében nyújtott segítséget, azt, hogy területén átmenetileg elhelyezett 1200 menekültet, akik Ausztriától kértek menedékjogot. Ezek az emberek Szlovákiában várták ki kérelmük elbírálását. Ily módon azok a tagországok, amelyek nem célországai a migránsoknak, "tehermentesíthetik" a fő nyomás alatt álló tagországokat - mondta Kalinák.
   
A keddi varsói egyeztetésen a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Macedónia, Montenegró és Koszovó), valamint Bulgária, Horvátország, Görögország, Románia, Szlovénia és Olaszország külügyminiszterei is részt vesznek. A találkozón a Nyugat-Balkán EU-integrációja és a migráció mellett az energiabiztonság, a hibrid fenyegetések, a terrorizmus és a szervezett bűnözés kérdése is szerepel.