Sok önkormányzati társaság védtelen a korrupcióval szemben

Az ÁSZ 2011 óta készíti el a költségvetési szervek korrupciós kockázatait, valamint az azzal szembeni ellenálló-képességüket erősítő "kontrollok" kiépítettségét vizsgáló úgynevezett integritásfelmérést. A többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok helyzetét tavaly szeptember óta vizsgálják, az elemzést 409 társaság válaszai alapján készítették.
   
A számvevőszék megállapította, hogy minél nagyobb méretű egy társaság, annál nagyobbak a korrupciós kockázatai, de erősebb a kontrollrendszere is.
   
A felmérés adatai alapján növeli a korrupciós kockázati szintet, ha egy társaság a közfeladatai mellett más tevékenységet is végez. Ugyanakkor a kiépített kontrollok szintje a közszolgáltatások mellett egyéb tevékenységet is végző társaságoknál és a kizárólag közfeladatokat ellátó, közszolgáltatásokat végző csoportban csaknem egyforma volt.
   
A tanulmány szerint a vállalatirányítás és -felügyelet területén voltak a legmagasabbak a korrupciós kockázatok gyakoriságát jelölő indexek. Jellemző volt, hogy a felügyelőbizottságok ügydöntő hatáskörébe csak a válaszadók 17 százaléka utalt feladatokat, és a vállalkozások 11 százaléknál volt csak a létesítő okiratban előírva éves rendszeres beszámolási kötelezettség a tulajdonosnak a vagyoni változásokról. A korrupciós kockázatokat növelte az is, hogy a társaságok több mint harmadánál (37 százalék) 2013 és 2015 között elmaradt a tulajdonosi jogot gyakorló önkormányzat ellenőrzése.
   
A közbeszerzések, beszerzések területén az átlagosnál magasabb korrupciós kockázatot az érintett társaságok körében gyakran (83 százalék) előforduló meghívásos közbeszerzési eljárások, valamint a háromnál kevesebb ajánlattevővel lezajlott közbeszerzések (43 százalék) okozták. Az ajánlatkérő önkormányzati társaságok 55 százalékánál fordult elő, hogy a közbeszerzési eljárás nyertesével a közbeszerzési kiírás előtt már szerződéses kapcsolatban voltak - áll az ÁSZ tanulmányában.
   
A dokumentum szerint tehát néhány nagyobb társaság a számottevő kockázatok ellenére sem épített ki erős védelmet a korrupcióval szemben, a kisebb társaságok jelentős része pedig még a legalapvetőbb ellenőrző rendszereket sem hozta létre.
   
A számvevőszék mindezek alapján iránymutatásokat fogalmazott meg az önkormányzati társaságok integritási helyzetének javítása érdekében - közölték.