Bővül a vesztesek tábora

Befűthetnek a skótok az uniós kilépés mellett voksoló Egyesült Királyságnak, ezt jelzi, hogy Nicola Sturgeon kormányfő kész újra kiíratni a Skócia függetlenségéről szóló referendumot. Ehhez azonban meg kell várnia, hogy a Lordok Házán is átmenjen a kilépésről szóló javaslat, és Theresa May brit miniszterelnök a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásával hivatalosan is elindíthassa a kilépési procedúrát, amely leghamarabb 2019 első fél évében zárulhat le.

A skótoknak jó ideje nem tetszik, hogy Londonban döntenek a sorsukról, és előnytelen helyzetekbe kényszerítik őket. Theresa May revolverezheti a skótokat, hiszen ha London nem járul hozzá a függetlenségi népszavazás kiírásához, akkor azt nem lehet megtartani. A kormányfő annyiban engedne, hogy a kilépés effektív időpontjához kötné a népszavazást, így ha 2019-ben valóban kiválna Skócia az Egyesült Királyságból, azzal nem sokra menne, mert újra kellene indítania az időigényes belépési folyamatot. Még akkor is, ha valamennyi feltételnek már most is megfelel. Tavaly egyébként a skótok közel kétharmada voksolt az uniós tagság mellett, noha két és fél éve 55 százalékuk még elvetette a Londontól való függetlenedési kísérleteket – emlékeztet a The Telegraph.

Közben a PwC friss kutatásában arra jutott, hogy a Brexit nem hat hátrányosan az Egyesült Királyság gazdaságára. Nagy-Britannia – Amerika és Kína mögött –, Németországgal holtversenyben a harmadik leggyorsabban bővülő nagyhatalom lesz az idén. Az 1300 vezérigazgató és 500 tanácsadó megkérdezésével készült jelentés húzóágazatként elsősorban a technológiai és a pénzügyi szektort jelölte meg. A megítélés persze korántsem egyértelmű, hiszen sokan továbbra is „jelentős tényezőként” tekintenek a britekre, csakhogy negatív felhanggal. Nem a befektetői klíma lesz rosszabb, hanem az egyes cégek növekedési potenciálja sérülhet. A befektetési tanácsadók a legfontosabb kockázati tényezők közül a geopolitikai instabilitást tették az első helyre, de a protekcionizmus, az euróövezet jövője és a szociális ellátás is az élen szerepel a rizikófaktorok között. A kétségek eloszlatásában a kommunikációnak igen fontos szerepe van – húzza alá a PwC.

És az adókedvezményeknek is – ezt már Allan Monks, a JP Morgan közgazdásza állapítja meg –, csakhogy ettől csodát várni szerinte tévedés, különösen „kemény Brexit” esetén. Monks a Business Insiderben arról írt, hogy a vállalatokat nem lehet megtartani vagy megnyerni azzal, hogy a már most is versenyképes brit társasági adó szintjét 2020-ra húszról 17 százalékra csökkentik. Ezzel viszont Theresa May méretes lyukat üthet országa költségvetésén – állítja Monks. Hasonlóképp kemény üzenetet fogalmazott meg Andreas Dombret, a német Bundesbank igazgatósági tagja, aki arra figyelmeztette a brit bankokat, hogy felesleges is próbálkozniuk a szabályok megkerülésével, a Brexit után úgyis elveszítik közvetlen hozzáférésüket az egységes európai piachoz.

A Brexit az egyenlők fúziójaként egy éve beharangozott London Stock Exchange (LSE) és a Deutsche Börse óriásüzletnek is betehet. A londoni és a frankfurti börzeüzemeltetők 29 milliárd euró értékű egybeolvadására egyre kevesebb az esély, miután az LSE jelezte, hogy nem tudja teljesíteni az uniós versenyhatóság feltételeit az általa szabott határidőre, emellett teljesen aránytalannak érzi azt a követelést, hogy adja el az olasz MTS elektronikus kereskedési platformban lévő 60 százalékos tulajdonrészét. Enélkül viszont a fúzió aligha kaphatja meg Brüsszel jóváhagyását, s ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy London a Brexittel könnyen elveszítheti európai tőzsdei dominanciáját.

Rükvercbe kapcsolnak a bajorok

Ha a britek kilépnek az egységes európai piacról, akkor a BMW a lipcsei és a regensburgi üzemébe helyezi át a Mini elektromos modelljeinek gyártását – értesült a Handelsblatt. A cégnél nem erősítették meg a hírt, és azt sem kommentálták, hogy már most értelmetlen akár egyetlen centet is költeniük a Mini oxfordi e-autógyárára. Ott készülnének ugyanis 2019-től a Mini elektromos autói, az erről szóló döntést a második fél évben hozzák meg, ezért lehetséges, hogy a bajor autógyártó nyomásgyakorlásként szellőztette meg a hírt.