Mit csinál a Brexit a gazdasággal?

A piacokon nem okozott komolyabb kilengéseket az Egyesül Királyság kilépése az Európai Unióból, mert erre számítani lehetett, de az angol fontot negatívan érintette – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Szerinte az Egyesült Királyság távozásának hatásairól majd akkor lehet pontosabbat mondani, ha az uniós döntéshozók ismertetik a brexites forgatókönyvet, hogy milyen feltételekkel egyeznének meg a brit kormánnyal. Ez bizonytalanságot okoz az angol font piacán, és ezért a deviza, amely már a szerdai bejelentés után is gyengült az euróval szemben, a következő hetekben is gyengülő pályán maradhat” - tette hozzá a szakember.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] A brit gazdaság is beleremeghet a Brexit - Fotó: AFP[/caption]

A Brexit a brit gazdaság szempontjából is további kockázatokat jelent, több mamutcég pedzegeti, hogy más uniós országba viszi a jelenleg Nagy-Britanniában működő központját. Emellett a lakossági hitelfelvétel és bizalom is kedvezőtlen irányba változott. A font gyengülése gyorsítja az inflációt az Egyesült Királyságban, arról nem beszélve, hogy a beruházásokra és a munkaerőpiacra is inkább negatív hatással lesz a folyamat a jelenlegi kilátások szerint.

Ráadásul nagy az esély arra, hogy Nagy-Britanniának mintegy ötvenmilliárd fontot - körülbelül hatvanmilliárd eurót kell fizetnie a Brexit következtében - mondta korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Kiemelte, nem akarják megbüntetni a briteket a kilépés miatt, de kötelességük, hogy megelőzzék további országok kilépési szándékát.

Pozitív változás lehet viszont az, hogy az amerikai Mondelez csoporthoz tartozó Cadbury bejelentette: a Brexit után sem hagyja el Nagy-Britanniát, az importanyagok várható drágulása miatt viszont erősen "tömöríti" kínálatát. Vagyis ugyanazért a pénzért kevesebb édességet tartalmaz majd a csomagolás. A cég a Toblerone fogközeinek szélesítésével már utalt a Brexit következményeire, de most a húsvéti csokitojások hagyományos hatos kiszerelését is ötösre változtatta.

Theresa May brit miniszterelnök szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról Brüsszelben szerdán átadott értesítés azt jelenti, hogy immár "nincs visszaút", az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Ezt néhány perccel azután mondta a londoni parlament alsóházában, hogy Sir Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU-nagykövete átadta az 50. cikkely aktiválásáról szóló értesítést Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének.

Beszédében May az alsóházi képviselőket tájékoztatta arról is: a brit EU-tagság megszűnése azt jelenti, hogy a brit törvényeket a jövőben "nem Brüsszel, hanem a londoni, az edinburghi, a belfasti és cardiffi parlamentek" hozzák. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brit kormány a kilépési tárgyalások korai szakaszában megállapodást szeretne elérni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, de ezzel egy időben, viszonossági alapon egyezségre akar jutni az EU-tagállamokban élő britek jogosultságainak garantálásáról is.

Ennek ellenére még adódhatnak nehézségek a Brexit-tárgyalások folyamán, a feleknek érdemes lehet felkészülniük a sikertelen végkifejletre is. Ez megkövetelné, hogy a kormány külön terveket dolgozzon ki a következmények kezelésére. Nincs azonban jele annak, hogy a minisztériumok komolyan foglalkoznának az ilyen helyzet esetére szükséges készenléti tervek elkészítésével.

A londoni alsóház külügyi bizottságának korábban ismertetett 86 oldalas jelentése felidézi, hogy a bizottság egy tavalyi állásfoglalásában súlyos hanyagsággal vádolta az akkori brit kormányt, mivel az EU-tagságról rendezett népszavazás előtt nem készültek tervek a kilépést pártolók győzelmének esetére. A testület tanulmánya szerint ha a mostani kormány hasonló horderejű hibát követne el azzal, hogy nem készít terveket az esetleg megállapodás nélkül záruló kilépési tárgyalások lehetőségére, az már "súlyos kötelezettségszegéssel" érne fel.

Végül a Brexit során problémát jelenthet, hogy 2019 márciusa után drasztikusan csökkenhet a Nagy-Britannia és a kontinens közötti légijáratok száma, ha a brit kormány nem köt külön egyezményt Brüsszellel ebben a kérdésben. A légiközlekedést ugyanis jelenleg az EU és az Egyesült Államok közötti „nyitott égbolt” egyezmény szabályoz, amely Európa területén szabad reptérhasználatot garantál a tagállamok (és a külön bilaterális egyezménnyel csatlakozott országok, mint Norvégia) légitársaságainak és ez vonatkozik a transzatlanti járatokra is. Nagy-Britannia kilépésével azonban ezt az egyezményt is felmondaná, és az Unión kívüli központú és tulajdonú cégek nem részei az EU és az Egyesült Államok közti légiforgalom liberális rendszerének sem. A Ryanair központja ugyan Dublinban van, így a cég maga mindenképpen az unióban marad, viszont a forgalma jelentős részét teszi ki az Egyesült Királyságon belüli hálózata, amelyről a kilépés után gyakorlatilag le kellene mondania.