Szigorítanák az Irán elleni szankciókat

A további hét republikánus és hét demokrata párti szenátor támogatását élvező törvénytervezet azt javasolja, hogy amennyiben Irán kísérletet hajtana végre ballisztikus rakétákkal, az Egyesült Államok szigorúbb szankciókat vezessen be a perzsa állam ellen. A törvény kötelező szankciókat írna elő mindenki számára, aki valamilyen formában érintett lenne a rakétaprogramban, beleértve az Iszlám Forradalmi Gárdát (IRGC) is.

A javaslat lényegében törvényerőre emelné a korábban megfogalmazott szankciókat, amelyeket azonban csak elnöki rendelet szabályoz. A tervezet szerint az amerikai elnöknek kötelezően zárolnia kellene az ENSZ Irán-ellenes fegyverembargóját bármi módon megsértő személyek, vagy jogi személyek vagyonát is.

Robert Menendez, New Jersey-i szenátor az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) elmondta: törvényjavaslatuknak jó esélye van arra, hogy törvénnyé emelkedjék, és nem érinti a 2015 nyarán megkötött és 2016 januárjában érvénybe lépett többhatalmi iráni atomalkut.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína), valamint Németország 2015 nyarán kötött megállapodást Iránnal. Az egyezmény értelmében Teherán beleegyezett abba, hogy a fordói atomlétesítményben nem folytat urándúsítást, és átalakította az araki nehézvizes reaktorát, hogy ne legyen többé alkalmas az atomfegyvergyártáshoz szükséges plutónium előállítására.

Mindezért cserébe a nyugati államok feloldottak több gazdasági büntetőintézkedést is Irán ellen. Változatlanul érvényben vannak ugyanakkor a perzsa állam elleni szankciók az emberi jogok megsértése, terrorista csoportok támogatása és a ballisztikus rakétaprogram miatt.     Donald Trump amerikai elnök nem ért egyet az Iránnal kötött nukleáris megállapodással, s többször hangoztatta, hogy újratárgyalná.