Magyar városok ranglistája: ki gyűjt szelektíven?

A magyar lakosság, a legfiatalabbakat és a legidősebbeket is beleértve, átlagosan 60 db, tejes és gyümölcsleves italos kartont használ el egy év alatt. A hulladékká vált italos kartondobozok szelektív gyűjtésében továbbra sem jeleskedünk; 78-80 százalék még mindig a lerakókon végzi, és csupán 20-22 százalék kerül visszagyűjtésre és újrahasznosításra annak ellenére, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája ma már 10-ből 7 lakos számára hozzáférhető. Emiatt évente mintegy 12.600 tonna, azaz mintegy 420.000.000 darab italos kartondoboz megy veszendőbe ahelyett, hogy újrahasznosításra kerülne és a környezet védelmét szolgálná. Ha ezeket a tejes és gyümölcsleves dobozokat hosszabb élük mentén egymás után helyeznénk, 318-szor érne el a sor Győrtől Miskolcig.

[caption id="" align="aligncenter" width="640"] Kép: Pixabay[/caption]
 
Veszprém a leghatékonyabb

A magyar városok közötti távolságok azonban nemcsak átvitt értelemben, de a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága terén is nagyok. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a fejenként elhasznált 60 darabból, egy főre vetítve és évente, a legtöbb italos karton hulladékot a veszprémi lakosság (23 db) gyűjti, akiket gyűjtés hatékonysága tekintetében a paksiak (21 db), a székesfehérváriak (20 db), a kecskemétiek és a monori lakosok (19-19 db) követnek, akiknél kicsivel kevesebbet szelektálnak a szolnokiak (18 db), a dunakesziek (17 db) és a gyömrőiek (17 db).

 
Az italos kartonok szelektív gyűjtésének intenzitása szempontjából a középmezőnyben helyezkedik el Budapest. A fővárosi házhoz menő szelektív gyűjtésbe bevont 1,7 millió lakos mindegyike fejenként 13 db dobozt szelektál évente. Érdekesség azonban, hogy nagy létszámuknak köszönhetően a budapestiek összesen 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven, ami önmagában ugyan annyi, mint az IKSZ felmérésébe bevont 33 legtöbbet gyűjtő városból a további 32 település lakói által szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartonok összessége.

Komló a sor végén

Mint minden rangsornak, az italos kartonok szelektív hulladékgyűjtési eredményességét vizsgáló összesítésnek is vannak utolsó helyezettjei. A legkevesebb italos kartondobozt a gyulai (5 db), a szentendrei (4 db), a bonyhádi (3 db), a balassagyarmati (1,5 db) és a komlói (1 db) lakosság dobja a szelektív gyűjtőkbe évente. Ez azt jelenti, hogy ezeken a településeken ennek a hulladéknak a 92-99 százaléka örökre kikerül az anyagok körforgásából.
 
„A 33 városra kiterjedő vizsgálatunk eredményei mind abba az irányba mutatnak, hogy amely városokban aktív szemléletformálás és oktatás zajlik, ott ennek az eredménye meg is mutatkozik a szelektíven gyűjtött hulladékok, köztük a visszagyűjtött tejes és gyümölcsleves italos karton dobozok mennyiségében” – mondta Baka Éva, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója. „A lakosság megfelelő és folyamatos tájékoztatása és oktatása szükséges ahhoz, hogy az értékes, újrahasznosítható hulladék ne a kommunális hulladékba és a szemétlerakókra kerüljön. Azokon a településeken, ahol a városvezetés és egyéb intézmények hozzájárulnak a szelektív gyűjtés népszerűsítéséhez a lakosság körében, ott szignifikánsan magasabb a visszagyűjtött italos karton dobozok aránya”– erősítette meg Baka Éva.

Közismert tény, hogy a felelőtlen erdőgazdálkodás és a fakivágások miatt a Föld felszínéről 2-3 naponta eltűnik egy Budapest méretű erdő, miközben a világ sivatagos területének nagysága évente egy Magyarország nagyságú területtel nő. Mindezek tükrében nem csak érdekes, de fontos is az elemzés azon megállapítása - melyet az IKSZ a rendelkezésére álló adatok alapján készített -, hogy ha minden magyar lakos olyan hatékonyan gyűjtené szelektíven az italos karton dobozokat mint a veszprémiek, akkor a jelenleg újrahasznosításra kerülő 3.400 tonnányi italos karton hulladék mennyisége 6.000 tonnára lenne növelhető. Ezzel a mennyiséggel pedig évente hozzávetőleg 38.000 felnőtt fát tudnánk megmenteni.