Az elismerést idén É. Kiss Katalin Széchenyi-díjas nyelvész, akadémikus, a nyelvelmélet és a mondattan nemzetközi rangú kutatója, számos fontos monográfia és új utakat nyitó tanulmány szerzője kapta.
"Alapítása óta a Bolyai-díj ritka és egyedi eredményekhez rendel egy ritka és egyedi, keveseknek járó kitüntetést. A díj azokat állítja a közvélemény elé, akikről a saját tudományos közösségük jól tudja, mi az övék" - mondta Áder János. A köztársasági elnök felidézte: a díj alapítóinak célja az volt, hogy a kiváló személyes teljesítmények elismerése mellett a magyar tudomány nemzetközi rangját is megmutassák. Mint fogalmazott: "mindazt, ami az élenjáró kutatás területén úgy valakié, hogy büszkesége és gyümölcse mindannyiunké".
Áder János szerint a Bolyai-díj azt üzeni, hogy nincs fejlődés kíváncsiság és örökös kérdezés nélkül, valamint hogy a tudomány az örökös kétkedésével küzd az egyébként magát mindentudónak képzelő ember gőgje ellen. "A tudomány gazdagsága éppen ebben áll: a tudásért vitatkozik, a bizonyosságért kételkedik, a megismerésért elemez. Akkor is, ha a megismerés után mindig újabb kérdéseknek van helye, és ha ugyanarra a kérdésre más-más válasz is adható. Ez a tudomány szabadsága, a kétkedés joga, az értékelés kérlelhetetlen szigora és a folyamatos továbblépés képessége" - fejtette ki a köztársasági elnök.
Megjegyezte, hogy a tudományban sosincs felesleges kérdés vagy érdektelen eredmény, mint ahogy nincs alá- vagy fölérendelt, lassan vagy gyorsan beérő kutatás, mert a tudomány hasznossága nem a megtérülés sebességén múlik. Áder János rámutatott, hogy a tudományos rangsort nemcsak a díjakat odaítélők akarata határozza meg, hanem a tudomány saját, belső logikája és a díjazott teljesítményének eredetisége.
Mint fogalmazott, "legyen szó akár a neurobiológia, az informatika, a lézerfizika, a matematika, a klasszika-filológia, a biokémia, a vegyészet vagy a nyelvészet vívmányairól, minden Bolyai-díjasunk munkája azt bizonyítja, hogy a nemzetközi tudomány igencsak felgyorsult világában a magyar kutatók tartják a tempót. Tudnak együtt haladni a többiekkel, és ha kell, iramot diktálni, állni a versenyt".
Az idei díjazottat méltatva Áder János kiemelte: É. Kiss Katalin munkájával, szaktekintélyével és eredményeivel nem csupán jelen van a nemzetközi tudományos életben, hanem "közös anyanyelvünket is a nyelvek feletti nyelvkutatás témájává teszi". A díjazott "azon legkiválóbbak közé tartozik, akik - bármit is kutatnak -, díjaik és főként érdemeik révén a megértésért és a választékok, a válaszfalak leomlásáért dolgoznak". Hozzátette: É. Kiss Katalin a generatív nyelvészetben és a mondattanban keresi a nyelvek közötti hasonlóságot és vizsgálja az egyéni nyelvhasználó lehetőségeit, ám "az egyezések és a változatok világából rendre visszavisz minket az elsődleges, a nemzetet egybefogó kulturális tradíciónkhoz: anyanyelvünkhöz, amely végső soron egyediségünk legfontosabb záloga".
"Nyelvünk állapota a nemzet állapotának kifejezője. Nyelvünk jövője nemzetünk jövője is" - idézte a köztársasági elnök É. Kiss Katalin Anyanyelvünk állapotáról című könyvének sorait, majd tovább folytatva a kutató gondolatait úgy fogalmazott, hogy a "tudomány jövője éppígy nemzetünk jövője".
É. Kiss Katalin az elismerés átvétele után elmondta: nagy megtiszteltetés számára a Bolyai-díj, különösen a korábbi díjazottak, valamint a díjat odaítélő kuratórium tagjainak kivételes tudományos rangja fényében. "Ez a díj nem is elsősorban a személyemnek szól, hanem egyrészt a női kutatók, másrészt a bölcsészettudományok iránti megbecsülését fejezi ki ezzel a kuratórium" - fogalmazott É. Kiss Katalin, aki az első női és első nyelvész Bolyai-díjas.
A kétévente odaítélt, most kilencedik alkalommal átadott Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés. A 100 ezer euróval (31 millió forint) járó díjat egy 15 tagú független bizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori magyar köztársasági elnök. A kezdeményezés mellé állt ebben az évben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is.
A vasárnapi ünnepségen részt vettek az idei díjbizottság tagjai, mások mellett Freund Tamás, Nusser Zoltán, Pálinkás József, Perczel András és Ritoók Zsigmond. Jelen volt továbbá Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Lantos Csaba és Várkonyi Attila díjalapító.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.