Barack Obama: az amerikaiak nem élhetnek fal mögé bújva

Az USA nem szigetelheti el magát

Az Egyesült Államok nem szigetelheti el magát, és az amerikaiak nem élhetnek „fal mögé bújva” – hangoztatta Barack Obama volt amerikai elnök csütörtökön Berlinben egy pódiumbeszélgetésen, amelyet a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendeztek a 36. Német Evangélikus Egyházi Napok (DEKT) keretében.

Barack Obama a német kancellárral, Angela Merkellel közösen a német főváros jelképének számító Brandenburgi kapu előtt, szabad téren tartott beszélgetésen – több tízezer néző előtt – elmondta, hogy „nagyon büszke” januárban befejeződött elnökségére, és a legnagyobb büszkeséggel az egészségügyi reform tölti el, amelynek révén 20 millióval növelték az ellátásra jogosultak számát és magasabbra tették a lécet a következő elnöki adminisztrációknak. Hozzátette, hogy az elnöksége „emberi történet”, és ennélfogva munkája nem volt hibátlan. Ezt jelzi az egészségügyi reform is, amelyhez azzal a szándékkal látott hozzá, hogy minden amerikait egészségügyi ellátáshoz juttasson. Megjegyezte, hogy az elnöki munkát váltófutásként fogja fel, amelyben ő már teljesítette a távot és átadta a stafétát utódjának.

Nacionalizmus és idegenellenesség

Barack Obama kifejtette, hogy amióta 1961-ben megszületett, „hihetetlen” mértékben történtek kedvező változások a világban. Például Berlin 1961-ben megosztott város volt, a vasfüggöny már leereszkedett Európában, és a világ sok pontján a gyarmatosító rendszer, az apartheid vagy a diktatúra volt a „természetes állapot”, de a jogállamiság és az emberi méltóság tiszteletének, a vallás, a szólás és a sajtó szabadsága és piacgazdaság elveinek érvényesítése révén mára százmilliók szabadultak ki a szegénységből, Európát pedig évtizedek óta „a legnagyobb jólét és béke” jellemzi.

Minden szenvedés és tragédia ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy „a világ soha nem volt jobb módú, egészségesebb és jobban képzett”, mint most, és a mai fiatalok annyira széles körű hozzáféréssel rendelkeznek a boldogulásukhoz szükséges információkhoz és annyira jó esélyekkel indulnak az életben, amit elképzelni sem lehetett, amikor ő megszületett – húzta alá Barack Obama. Azonban a nemzetközi közösség a nacionalizmus, az idegenellenesség és az antidemokratikus irányzatok erősödése miatt „válaszúthoz” érkezett és értékei veszélybe kerültek. Ezért most meg kell vívni egy „fontos csatát” a közös értékeket fenyegető erők ellen.

Mások véleményének megismerése

Ugyanakkor a fiatal nemzedékre tekintve érdemes „nagyon optimistán” tekinteni a jövőbe – mondta volt amerikai elnök. Hozzátette, hogy a következő időszakban az alapítványára – Obama Foundation – összpontosít majd. Egy „hálózatot” akar kialakítani, amely a fiatalok képzéséhez, előrejutásához járul hozzá.

Barack Obama – akit lelkes ünnepléssel fogadott a többnyire fiatalokból álló tömeg – arról is beszélt, hogy közéleti munkásságát vallásos közösségben, szegényekkel, elesettekkel foglalkozva kezdte.

Kiemelte, hogy hazája mélyen vallásos ország, aminek nem csak pozitív vonatkozásai vannak. A gond az, hogy a vallással összefüggő kérdések körüli politikai vitát néha a hajlíthatatlan makacsság jellemzi, pedig a demokráciához elengedhetetlen a készség a megegyezésre. Ezért fontos észrevenni, hogy „a hit igazi erejét” a mások véleménye iránti megértés adja, és „mindig jó, ha egy kicsit kételkedünk saját meggyőződésünkben”.

Hosszú távon kell gondolkodni

Angela Merkel kiemelte: számára a kereszténység elsősorban annak belátását jelenti, hogy minden ember egyformán Isten teremtménye, senki sem hibátlan, és a szabadság határát a másik ember szabadsága jelenti.

Ez arra int, hogy alázattal kell megközelíteni az élet dolgait, állhatatosan kell dolgozni és tudomásul kell venni, hogy „ritkán sikerül száz százalékot elérni”. Nem szabad mindig csak a következő napokra vagy hónapokra tekinteni, hanem hosszú távon kell gondolkodni, mert a történelem abból áll, hogy a kedvező irányú törekvéseket állandóan visszaveti valami. A menekültválság németországi kezelése is azt mutatja, hogy szolidaritással és áldozatvállalással nagyszerű eredményeket lehet elérni – mondta Angela Merkel.

Az egyik moderátornak – Heinrich Bedford-Strohm bajor evangélikus püspöknek, a németországi evangélikus egyház (EKD) tanácsa elnökének – az elutasított menedékkérők távozásával kapcsolatos kérdésére elmondta, hogy nagy „dilemmát” jelent a keresztényi együttérzés és a politika valósága közötti feszültség. A dilemma feloldását az jelenti, ha Németország kizárólag azoknak nyújt védelmet, akik szükségük is van erre. Ilyen emberből is „van sajnos több, mint elég” – jegyezte meg a kancellár.

Segítség és vedelem

Továbbá arra kell törekedni, hogy a menekültek a hazájuk térségében kapjanak segítséget és védelmet. Ezért fel kell számolni a bűnöző „embercsempészek maffiaszerű struktúráit”. Ez az Égei-tenger térségében az EU-Törökország megállapodással már jórészt sikerült, és hasonló megoldást kell kialakítani az észak-afrikai térségben is. Ehhez viszont először újra fel kell építeni Líbiában az állami intézményrendszert, ami a vártnál nehezebben és lassabban halad.

Barack Obama ezzel kapcsolatban – Angela Merkel munkáját nagyszerűnek nevezve – kifejtette, hogy hazája ugyan földrajzi fekvésénél fogva más helyzetben van, mint Németország, de volt elnökként ismeri a humanitárius felelősségvállalás és a haza iránti politikai felelősség közötti „vívódást”. A német kancellárral közös meggyőződése, hogy „Isten előtt a határ túloldalán lévő gyermek nem érdemel kevesebb szeretetet és együttérzést, mint a saját gyermekem”, de állam-, illetve kormányfőként mégis tekintettel kell lenni az ország polgárai iránti felelősségre és az ország korlátozott kapacitására.