Az észt miniszterelnök hangsúlyozta, gyakorlatilag ez lesz az első, huszonhetes körű uniós elnökség, így már most fontos demonstrálni a bennmaradó tagországok egységét. Leszögezte azonban, hogy nem csak a szavak szintjén van szükség egységre, hanem a tettekben is. Meg kell mutatni, hogy az Európai Unió része az állampolgárok mindennapi életének, képes pozitív változásokat hozni, valamint választ tud adni a kihívásokra, a válságokra – mondta, majd ismertette az észt elnökség prioritásait: az első a nyitott és innovatív gazdaság megteremtése, a második Európa biztonságának megerősítése, a harmadik az „adatok szabad áramlása” és a digitális fordulat, a negyedik pedig a befogadó és fenntartható Európa.
A sajtóértekezleten Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is részt vett, aki az észt kormányfőhöz hasonlóan az egység fontosságát hangsúlyozta. Kijelentette továbbá, Tallinn sok tekintetben példaként áll más tagállamok előtt, és annak ellenére, hogy Észtország csak 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, olyan mintha az ország az alapítók között lenne.
A rotációs elnökség a Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta valamelyest veszített korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő ország külügyminisztere, hanem az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti. A többi szakminiszteri tanácskozáson azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.