A tagállamoknak is rá kell bólintaniuk a szabadkereskedelmi megállapodásra

A törvényszék meglátása szerint a szerződést jelenlegi formájában nem kötheti meg egyedül az Európai Unió, mivel „annak bizonyos tervezett rendelkezései az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartoznak”. Az unió és a tagországok csak együttesen eljárva fogadhatják el a megállapodás azon részeit, amelyek „a közvetlen beruházásokon kívüli külföldi befektetésekre és a befektetők és az államok közötti vitarendezésre vonatkoznak” – írta véleményében a testület. A bíróságtól annak a megállapítását kérték, hogy az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik-e a megállapodás aláírására és megkötésére. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerint igen, a tagállamok túlnyomó többsége azonban ellentétes véleményen volt.

Közleményében a bíróság hangsúlyozta, hogy az állásfoglalás mindössze a kizárólagos hatáskörre vagy annak hiányára vonatkozik, nem a megállapodás tartalmára. Szakértők szerint a keddi ítélet lelassíthatja az Európai Unió által például Japánnal vagy Mexikóval tervezett többi szabadkereskedelmi megállapodás elfogadását, de a döntés hatással lesz az Egyesült Királyság kilépése után Londonnal kötendő egyezményre is. Az Európai Bizottság, amely 2014 októberében zárta le a tárgyalásokat Szingapúrral, korábban úgy vélekedett, hogy a kereskedelmi megállapodások kizárólagos uniós hatáskörbe tartoznak, és így nem kell éveket várni rá, hogy a tagállamok mindegyike jóváhagyja az ilyen szerződéseket, illetve nincs meg az a kockázat, hogy egy ország vagy akár egy régió parlamentje blokkolhatja az egész egyezményt. Ilyen módon csak az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek kellene jóváhagynia a kereskedelmi egyezményeket, nem kellene keresztülmenniük mind a 38 illetékes nemzeti és regionális törvényhozáson.

Az ítéletről beszámoló sajtóhírekben emlékeztettek rá, hogy tavaly az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás például kis híján meghiúsult a 3,5 milliós lakosságú belgiumi Vallónia tartomány ellenállása miatt. A Greenpeace brüsszeli irodája viszont üdvözölte a döntést, illetve arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy a jövőben biztosítsa az átláthatóságot és vonja be a tagállami parlamenteket. A környezetvédelmi szervezet szerint a bírósági döntés „győzelmet jelent a demokrácia számára”, mivel nyilvános vitára kényszerít a kereskedelmi egyezmények előnyeiről és veszélyeiről. „Több átláthatóság és elszámoltathatóság híján a jelenlegi kereskedelmi rendszer továbbra is károsítani fogja az emberek jogait és a környezetet” – írták.