Most kiderülhet, megsínyli-e Románia az új bértörvényt

A jogszabályt 85 szenátor támogatta, 10-en ellene szavaztak 12 tartózkodás mellett. A román kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a kisebb szövetségesük, a liberális ALDE, valamint a koalíciót a parlamentben támogató Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatta a jogszabályt, az ellenzéki pártok fenntartásokat fogalmaztak meg vele szemben.

Az első béremelések már július 1-jétől várhatók, ha a jogszabályt sikerül elfogadnia a parlamentnek. Ebben az esetben ugyanis a képviselőház rendelkezik ügydöntő jogkörrel. A román parlament alsóháza várhatóan június első felében fog szavazni a tervezetről, majd az államfőnek is ki kell hirdetnie.

A tervezet 2017 és 2022 között lépcsőzetesen, átlagban 56 százalékkal növeli a közalkalmazotti béreket. Az alacsony fizetések – például a kezdő tanároké és orvosoké – csaknem megkétszereződnek, a magasabb jövedelmek kisebb mértékben emelkednek. A jogszabály megállapítja, hogy a közszférában a legnagyobb fizetés maximum tizenkétszer lehet nagyobb a legalacsonyabbnál. Eddig tizenötszörös felső határ volt megállapítva.

A kormánykoalíciót alkotó pártok szerint a bértörvény módosítására azért van szükség, mert jelenleg komoly jövedelemkülönbségek figyelhetők meg különböző intézményekben dolgozó, azonos munkakört végző közalkalmazottak esetében. Emellett a hatóságok remélik, hogy a bérnöveléssel lassítható a lakosság külföldre vándorlása.

Az egységes bértörvényt az egyik fő kockázatnak tekinti az Európai Bizottság, amely hétfőn figyelmeztette Bukarestet, középtávon az államháztartás túllépheti a Brüsszellel szemben vállalt strukturális deficitet. Az uniós végrehajtó szerv szerint az államháztartási hiány az idén GDP-arányosan elérheti a 3,5 százalékot, a jövő évben pedig a 3,7 százalékot. Bukarest 2,98 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vállalt az idénre. Romániában 2342 lej (158 500 forint) volt a nettó átlagbér márciusban.