A választást nem, többségüket bukták a konzervatívok

A BBC péntek reggel közölt modellszámításai szerint a Konzervatív Párt 318, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 262 alsóházi mandátumot szerezhetett a csütörtöki választáson. Az új alsóházban a többi párt összesített frakciólétszáma 14-gyel meghaladhatja a konzervatívokét, bár az észak-írországi unionista pártok hagyományosan a Konzervatív Párt szövetségesei. A legnagyobb ulsteri protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) várhatóan tíz képviselővel lesz jelen a londoni alsóházban, és ez elégséges lehet ahhoz, hogy a Konzervatív Pártot alkalmanként abszolút többséghez segítse egy-egy sarkalatos horderejű szavazáson.

Az eredménnyel mindazonáltal kialakult a brit politikai szótár meghatározása szerinti „hung Parliament”, vagyis az olyan összetételű, „függő” alsóház, amelyben egyik párt sem szerzi meg a stabil önálló kormányzáshoz szükséges többséget. Ennek a helyzetnek nincsenek nagy hagyományai Nagy-Britanniában, ahol a II. világháború óta eltelt hét évtizedben kizárólag a Konzervatív Párt és a Munkáspárt miniszterelnökei váltogatták egymást a Downing Street 10. alatti rezidencián, a legtöbbször egypárti kormányok élén, az esetek zömében többé-kevésbé biztos alsóházi többséget tudva a hátuk mögött. Abban a néhány esetben, amikor ezt nem sikerült elérni, általában rövid időn belül újabb választás következett, bár a kettővel ezelőtti, 2010-es választások után létrejött konzervatív-liberális kormánykoalíció váratlanul stabilnak bizonyult, és kitöltötte ötéves mandátumát.

Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője sem erőltetné az újabb választásokat, úgy véli pártja „készen áll az ország szolgálatára”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásoknak a tervezett időpontban, tíz nap múlva mindenképpen el kell kezdődniük, mivel a kilépési folyamat a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával már elindult.

A csütörtöki parlamenti választások eredménye egyébként éles kontrasztban áll a kampány elején közölt közvélemény-kutatásokkal, amelyek még toronymagas, 18-20 százalékpontos támogatottsági előnyt mutattak a konzervatívoknak a Munkáspárttal szemben. Az akkori számítások szerint ez elég lett volna ahhoz, hogy Theresa May a többi frakció létszámát 120-150 fővel meghaladó alsóházi konzervatív pártcsoporttal a háta mögött alakítson új kormányt.

Ez a támogatottsági előny azonban folyamatosan és gyors ütemben szűkült, és május utolsó napján közölt felmérésében a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov már megjósolta, hogy a konzervatívok elveszíthetik abszolút többségüket.

Ugyancsak helytállónak bizonyult a választóhelyiségek csütörtök éjjeli zárásának pillanatában közölt exit poll. A NOP/Ipsos MORI közvélemény-kutató konglomerátum által a BBC, az ITV és a Sky televíziós társaságok számára elvégzett felmérés, amely 144 szavazóhelyiségnél összesen 30 450 választó megkérdezésére alapult, szintén azt vetítette előre, hogy bár a konzervatívoké lesz a legnagyobb alsóházi frakció, de a párt nem szerzett abszolút többséget.

Theresa May a helyén marad

A csaknem végleges eredmények hatására a Konzervatív Párton belül máris elhangzottak olyan vélemények, hogy Theresa May miniszterelnöknek „át kellene gondolnia” pozícióját. A miniszterelnököt egyébként már a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is felszólította a lemondásra. Sőt, a Konzervatív Párt EU-párti csoportjának egyik vezető képviselője, Anna Soubry is úgy nyilatkozott, hogy Theresa Maynek meg kellene fontolnia a távozást. A BBC ugyanakkor kormányforrásokból úgy értesült, hogy Theresa May brit miniszterelnök nem kíván lemondani. Sőt, a politikus péntek délután a londoni Buckingham-palotába hajtat, ahol megbízást kér II. Erzsébet királynőtől az új kormány megalakítására. Downing Street-i források szerint May a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) támogatásával készül kormányt alakítani.