Kevés ukrán használta ki a vízummentességet

A beérkezett adatok szerint vasárnap helyi idő szerint éjjel 11 óráig 59 627 ukrán állampolgár utazott be európai uniós országba, közülük viszont csupán 1682-en vízum nélkül, miközben 11 237-en már biometrikus útlevéllel utaztak. Megfigyelők szerint ez arról tanúskodik, hogy sok ukrán még kiváltotta a vízumot a biztonság kedvéért.

Az ukrán állampolgárok közül egyébként vasárnaptól azok utazhatnak vízummentesen az EU-ba, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek, valamint utasbiztosítással, és meghatározott összegű pénzzel maguknál. Utóbbit minden uniós tagállam maga határozza meg, vagyis azt, hogy mekkora összeggel kell rendelkeznie a beutazónak.

Az Európai Parlament április 6-i strasbourgi plenáris ülésén szavazta meg az ukrán állampolgárok szabad uniós beutazását biztosító vízummentességet, amely június 11-én lépett életbe.

A vízummentes utazás az Európai Unióba volt az a kézzel fogható és rövid távon elérhető előny, amelyet az ukrán lakosságnak az európai integrációs irányvonalat támogató része várt, és amiért a Jevromajdan elnevezésű tüntetéssorozat elindult 2013 őszén, miután az uniós társulásra történő felkészülési folyamatot váratlanul leállította az akkori államfő, a jelenleg Oroszországban bujkáló Viktor Janukovics és kormánya. A véres Majdan-tüntetések 2014 februárjában értek véget, miután a parlament menesztette Janukovicsot az elnöki posztról. Az új kijevi vezetés – élén a 2014 május végén megtartott előrehozott elnökválasztáson győztes Petro Porosenko új államfővel – ígéretet tett arra, hogy minden tőle telhetőt megtesz a vízummentes utazás mihamarabbi eléréséért. Az ukránok számára ez most, három és fél év után vált valóra.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter közben hétfőn egy tévéinterjúban kijelentette, hogy Ukrajnának már régóta be kellett volna vezetnie a vízumkényszert Oroszországgal szemben, amit a tárca alapvetően támogat. Rámutatott ugyanakkor arra a problémára, hogy ez a lépés hátrányosan érintené az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigeten élőket, akik – mint fogalmazott – onnantól fogva csak vízummal léphetnének saját hazájukba. Oroszország az addig Ukrajna részét képező Krím félsziget 2014-es elcsatolása után olyan intézkedéseket hozott, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy az ott élők megtartsák ukrán állampolgárságukat, ezért a krímiek zöme felvette az orosz állampolgárságot.