Pénzt kapott Athén, könnyítést nem

Megállapodásra jutottak ülésükön az eurózóna pénzügyminiszterei Christine Lagarde-dal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjével. Lagarde múlt héten közölte, hogy a szervezet hajlandó csatlakozni a görögök kimentéséhez, de addig nem ad ehhez pénzt, amíg az eurózóna nem tisztázza, milyen hitelkönnyítésre hajlandó 2018 után, és Görögország be nem fejezi a reformokat.

Az IMF részt vett az első két mentőprogramban, a jelenlegibe azonban eddig nem volt hajlandó beszállni, mert meggyőződése, hogy Athén hitelkönnyítés nélkül képtelen kimászni az adóssághegy alól, amely eléri a 315 milliárd eurót. Az előzetes várakozások szerint az ülésen az eurócsoport felvázolta a hosszú távú megoldást. Ennek az alapja lehetett az új francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire javaslata: egy olyan „rugalmas mechanizmus”, amely lehetővé teszi, hogy a görög gazdaság teljesítményéhez igazítsák az adósság visszafizetését. Vagyis kevesebbet kell törleszteni, amikor a gazdaság stagnál vagy visszaesik, és többet, amikor az jól teljesít.

Emmanuel Macron francia elnök számára ugyanis fontos a görög válság megoldása. „Elvben támogatom a görög hitel közös megegyezés alapján történő átstrukturálását és Görögország eurózónában tartását. Miért? Mert a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan” – nyilatkozta a Mediapart nevű hírportálnak két nappal a megválasztása előtt. A kompromisszumra azért volt szükség, mert Németország változatlanul ellenzi a hitelkönnyítést, és ezt a pénzügyminisztérium szóvivője egy nappal a tanácskozás előtt ismét megerősítette. Mivel azonban a berlini parlament már az újabb hitelek kifizetéséhez is előfeltételként szabta az IMF részvételét, így várhatóan áldását adja arra, hogy Görögország megkapja a szükséges újabb kölcsönt.

Dimitri Papadimitriu gazdasági miniszter „tisztességtelennek” nevezte Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert, amiért meggátolja a hitelkönnyítést, annak ellenére, hogy Görögország jelentős és fájdalmas reformintézkedéseket vezetett be. A Die Weltnek adott interjúban úgy vélekedett, hogy Berlin vonakodása magának az eurózónának a létezését és struktúráját kérdőjelezi meg. Emlékeztetett arra is, hogy Athén nem adósságelengedést kér, csak alacsonyabb kamatot vagy hosszabb törlesztési időt szeretne, hogy bővítse a gazdaságát.

Az eurózóna illetékesei és az IMF teljesen másképp látják a válságból való kilábalás görög esélyeit. Előbbiek szerint, ha a görög gazdaság elég gyorsan növekszik, és a kormány szigorú gazdálkodást folytat – vagyis a költségvetési többlet 20 éven keresztül meghaladja a GDP 3 százalékát –, akkor Görögországnak nem is lesz szüksége hitelkönnyítésre. Az IMF viszont konzervatívabb becslésekkel számol, és nem tartja reálisnak, hogy ilyen hosszú ideig ekkora költségvetési többletet várjanak el Görögországtól. A szervezet szerint Athén hitelkönnyítés nélkül nem nyerheti vissza a befektetők bizalmát, és nem képes a piacról finanszírozni a hiteleit.

A kompromisszumos megoldás azonban aligha lesz elég ahhoz, hogy Görögország részt vehessen az Európai Központi Bank mennyiségi lazítási programjában, amelynek részeként a bank kereskedelmi banki eszközöket vásárol, mert nagyon kevés kötvénye felel meg a feltételeknek – emlékeztetett a Bloom­berg.

Csökkent a munkanélküliség az első negyedévben

Görögországban 23,3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta az év első három hónapjában az előző negyedévben mért 23,6 százalékról – közölte a görög statisztikai hivatal csütörtökön. A foglalkoztatottak száma 0,3 százalékkal emelkedett a tavalyi utolsó negyedévhez képest, és 1,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. A munkanélküliség leginkább a fiatalokat sújtotta: a 15–19 év közöttiek 60,2, a 20–24 év közöttiek 45 százalékának nem volt állása.