Skócia kivárja, hogy alakul a Brexit

Sturgeon az edinburghi parlamentben felszólalva kijelentette: a június 8-án tartott nagy-britanniai parlamenti választások kampányának heteiben és azóta is számtalan skót választópolgárral találkozott, és azt tapasztalta, hogy a többség szerint túl korai lenne egy újabb függetlenségi referendum a Brexit-tárgyalásokat övező jelenlegi bizonytalanság közepette.

A skót miniszterelnök közölte: kormánya akkor tér vissza a függetlenségi népszavazás kérdésére, amikor a Brexit-tárgyalások várható eredménye már világosabban körvonalazódik. Nicola Sturgeon szerint ez jövő őszre várható.

A skót kormányfő keddi bejelentésével gyakorlatilag lekerült a napirendről az a korábbi menetrend, amely nem zárta ki az újabb referendumot még a brit EU-tagság megszűnése előtt.

Nicola Sturgeon márciusban felhatalmazást kért és kapott a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás előkészületeinek megkezdésére, mindenekelőtt arra, hogy engedélyt kérhessen a brit kormánytól a referendum előkészítésére és meghirdetésére.

A skót miniszterelnök akkor felvázolt menetrendje szerint az új népszavazást legkorábban 2018 őszén, legkésőbb 2019 tavaszáig – a brit EU-tagság megszűnésének valószínű időpontjáig – lehetett volna megtartani.

Nicola Sturgeon keddi bejelentése azonban, amely szerint a skót kormány várhatóan csak 2018 őszén veszi egyáltalán ismét napirendre a kérdést, azt jelenti, hogy 2019 végéig biztosan nem lesz újabb népszavazás a skót függetlenségről, tekintettel arra, hogy a referendum londoni és edinburghi törvényalkotási előkészítése és ennek egyeztetési folyamata legalább egy évig eltart.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, amelyen az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

A felmérések azt mutatják, hogy a skót közvélemény azóta sem támogatja meggyőző többséggel a függetlenséget, annak ellenére sem, hogy a brit EU-tagságról tavaly rendezett referendumon – amelyen országos átlagban a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe – a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt.

Nicola Sturgeon azóta többször is hangoztatott érvelése szerint Skóciának azért kell saját kezébe vennie a jövőjéről szóló döntést, mert nem engedheti meg, hogy akarata ellenére „kirángassák” az Európai Unióból.

A skót miniszterelnök azonban keddi felszólalásában közölte, hogy kormánya „átalakítja” a márciusban meghirdetett menetrendet, és – hallgatva a választók aggályaira – a Brexit-folyamat végén javasolja a kérdés újbóli napirendre vételét, amikor már világosabban látszanak a brit EU-tagság megszűnésének körülményei.

Sturgeon hangsúlyozta: pártjának, a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Pártnak (SNP) továbbra is megvan a választói felhatalmazása a döntésre Skócia jövőjéről, de a skót kormány egyelőre arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy befolyásolni tudja a Brexit feltételrendszeréről folyó tárgyalásokat.

Nicola Sturgeon szerint az SNP-kormánynak változatlanul meggyőződése, hogy Nagy-Britanniának a kilépés után is az EU egységes belső piacán kell maradnia. Ezt a konzervatív párti brit kormány elveti.

Sturgeon pozícióit jelentősen meggyengítette, hogy a június 8-án tartott brit parlamenti választásokon az SNP – jóllehet továbbra is messze a legnagyobb skót párt – elveszítette mandátumainak több mint az egyharmadát, és frakciójának létszáma a londoni alsóházban az addigi 56-ról 35-re csökkent.

A választásokon a brit Konzervatív Párt pozíciója is megrendült, mivel a párt elvesztette abszolút többségét az alsóházban, és külső támogatásra szorul.