Theresa May alakít kormányt

May, aki előzőleg a londoni Buckingham-palotában járt, és kormányalakítási megbízást kért II. Erzsébet királynőtől, a Downing Streetre visszatérve közölte azt is, hogy a brit EU-tagság megszűnéséről szóló tárgyalások a terveknek megfelelően tíz nap múlva elkezdődnek, és e tárgyalásokon az ő kormánya képviseli majd az Egyesült Királyságot.

Theresa May bejelentette, hogy a kormányzásban a Konzervatív Párt segítségére lesz „barátja, és szövetségese”, a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP). A két párt hosszú évek óta erőteljes kapcsolatokat ápol, és ennek alapján „bízom abban, hogy képesek leszünk együttműködni az Egyesült Királyság egészének érdekében” – mondta rövid nyilatkozatában a brit kormányfő.

May azonban nem tett említést a formális koalíció lehetőségéről.

A csaknem végleges adatok szerint a csütörtöki parlamenti választásokon a konzervatívok az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helynél kevesebbet szereztek a 650 fős alsóházban. A csütörtöki parlamenti választások eredménye egyébként éles kontrasztban áll a kampány elején közölt közvélemény-kutatásokkal, amelyek még toronymagas, 18-20 százalékpontos támogatottsági előnyt mutattak a konzervatívoknak a Munkáspárttal szemben. Az akkori számítások szerint ez elég lett volna ahhoz, hogy Theresa May a többi frakció létszámát 120-150 fővel meghaladó alsóházi konzervatív képviselőcsoporttal a háta mögött alakítson új kormányt.

A konzervatív frakció létszáma legfeljebb 319 tagú lehet, de a konzervatívokat hagyományosan támogató DUP tíz mandátumot szerzett, így a két pártcsoport együttes frakciólétszáma már meghaladja az abszolút többséghez szükséges minimumot.

Felvetődik azonban a kérdés, hogy a DUP a konzervatív brit kormány támogatásáért cserébe kér-e majd engedményeket elsősorban az új kormány Brexit-stratégiájának kialakításában, különös tekintettel arra, hogy a brit EU-tagságról tavaly rendezett népszavazáson Skócia mellett Észak-Írországban is arra szavazott a többség, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.

Arlene Foster, a DUP vezetője már korábban is többször kijelentette, hogy a párt nem támogatja a Konzervatív Párt által meghirdetett „kemény Brexit” politikáját. Ennek egyik sarkalatos eleme, hogy az Egyesült Királyság – legalábbis Theresa May korábban hangoztatott tervei alapján – az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az Európai Unió egységes belső piacáról is. A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság azért nem maradhat az EU egységes belső piacának tagja uniós tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie – mindenekelőtt az unión belüli szabad mozgás elfogadásával -, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.

A Demokratikus Unionista Párt mindemellett nem támogatja a „kemény” határellenőrzés visszatérését sem az Ír Köztársaság és Észak-Írország között. A brit EU-tagság megszűnése után az ír-északír határ lesz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi határa.

Ez a csaknem 500 kilométeres határ jó ideje teljesen jelképes, és a közúti átkelőkön semmiféle ellenőrzés nincs.

Theresa May maga is jelezte korábbi nyilatkozataiban, hogy ő sem kívánja a határellenőrzések újbóli bevezetését Észak-Írország és Írország között. Az azonban egyelőre nem ismert, hogy ez miképp lesz elkerülhető, mivel Írország továbbra is tartja majd magát az EU-n belüli szabad mozgás alapelvéhez, és határellenőrzés nélkül elvileg bárki beléphet ír területről Észak-Írországba, vagyis az Egyesült Királyságba.