Downing Street-i források szerint May délelőtt egyeztetett a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erővel, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP), és „abban a tudatban” járul az uralkodó elé, hogy a DUP támogatni fogja a Konzervatív Pártot. A csaknem végleges adatok szerint a csütörtöki parlamenti választásokon a Konzervatív Párt a szavazatok 42 százalékát szerezte meg, és ezzel a legnagyobb létszámú frakciója lesz. Az egyéni voksok megoszlása alapján azonban a konzervatívok az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helynél kevesebbet szereztek a 650 fős alsóházban.
A konzervatív frakció létszáma legfeljebb 319 tagú lehet, de a konzervatívokat hagyományosan támogató DUP tíz mandátumot szerzett, így a két pártcsoport együttes frakciólétszáma már meghaladja az abszolút többséghez szükséges minimumot.
Kedvező a konzervatívok számára, hogy valójában nem is kell 326 fő az abszolút többséghez, mivel biztos, hogy a legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus párt, a Sinn Féin – amely a választásokon hét mandátumot szerzett – a korábbi gyakorlatnak megfelelően most sem küldi el képviselőit a londoni alsóházba.
A Sinn Féin politikai célkitűzése Észak-Írország elszakadása az Egyesült Királyságtól, és egyesülése Írországgal. A párt – jóllehet a választásokon részt vesz – hagyományosan bojkottálja a brit parlamentet, mert nem hajlandó felesküdni a brit korona szolgálatára.
A legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt a választásokon jelentősen, a véglegeshez közeli adatok alapján 29 fővel 261-re növelte frakciójának létszámát, és a párt vezetője, Jeremy Corbyn pénteken utalást tett arra, hogy készen áll a kormányalakítási tárgyalásokra. A Labour kormányalakítási lehetőségeit azonban korlátozza, hogy az egyik potenciális szövetséges, a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) jelentős veszteségeket szenvedett: eddigi 56 tagú frakciója 35 fősre olvadt. Kiesett a londoni alsóházból mások mellett Alex Salmond volt skót miniszterelnök és Angus Robertson, az SNP alsóházi frakciójának eddigi vezetője.
Jeremy Corbyn azonban pénteken, a BBC televíziónak nyilatkozva – arra a kérdésre, hogy a Munkáspárt kormányalakításra készül-e – úgy fogalmazott: a Labour készen áll az ország szolgálatára, mivel ezért harcolt a választásokon.
Corbyn lemondásra szólította fel Theresa Mayt, mondván: a konzervatív párti miniszterelnök az elvesztett abszolút többséggel együtt elvesztette a közbizalmat is. A Munkáspárt vezetője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásoknak a tervezett időpontban, tíz nap múlva, június 19-én mindenképpen el kell kezdődniük, mivel a kilépési folyamat a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával már elindult.
Theresa May március végén aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. Az 50. cikkely kétévi időtávlatot határoz meg a kilépési tárgyalásokra. Jeremy Corbyn a pénteki BBC-interjúban kijelentette: a Munkáspárt kész megkezdeni a tárgyalásokat az Európai Unióval, és első gesztusként azt szeretné, ha a brit parlament törvényt alkotna a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok tartózkodási jogosultságainak garantálásáról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.