Elszakadt a cérna a török elnöknél – pattanásig feszült a helyzet

Erdogan nem kér több pofont

A nyugati országok, köztük az Egyesült Államok, Németország és Hollandia bántalmazzák a török állampolgárokat, majd jönnek az ügynökeik és parcellákra osztják Törökországot – állította Tayyip Erdogan török államfő a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülésén kedden Ankarában. Erdogan kifejtette:

A nyugati országok azt gondolják, hogy amit csak óhajtanak, azt Ankara majd azonnal végrehajtja. Az ő érdekük legyen meg, mi pedig áldozzuk fel magunkat. Azt szeretnék, hogy bármennyi igazságtalanságot is követnek el velünk szemben, ne emeljük fel a hangunkat, s hogy miközben nem engednek felszólalni engem vagy a minisztereimet, az ő ügynökeik nyugodtan bóklászhassanak nálunk.

A politikus mindazonáltal megjegyezte:

ez már nem az a Törökország, amely egy pofon után odanyújtja arcának másik felét is.

Megtorlás a puccskísérlet után

Törökországnak feszült a viszonya az Egyesült Államokkal, alapvetően két okból. Egyrészt Ankara a tengerentúl élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot vádolja a tavalyi júliusi puccskísérlet kitervelésével, és a férfi kiadatásával kapcsolatban még mindig nincsenek érdemi fejlemények. Másrészt Washington fegyvereket szállít az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harchoz azoknak a szíriai kurdoknak, akikben Ankara a függetlenségre törekvő törökországi kurd fegyveres lázadók szövetségeseit látja. Németország és Hollandia pedig a végrehajtó elnöki rendszerről döntő április 16-ai népszavazást megelőzően nem hagyta, hogy a török vezetés a Németországban és Hollandiában élő török közösségek előtt kampányoljon.

Erdogan véres megtorlásba kezdett a puccskísérlet után, hogy hatalmát megszilárdítsa, s a népszavazás után autoriter rezsim kiépítésébe kezdett.

Ankara szerint a múlt héten letartóztatott emberi jogi aktivisták – akik között egy német állampolgár is volt – kétes tevékenységet folytattak Törökországban. Peter Steudtnert és öt társát július 5-én állította elő a török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodából. Az érintettek állításuk szerint egy kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt.

Nagyon aggódik az EU

Az EU képviselői azonban messzemenően elítélik Erdogan lépéseit.

Súlyos aggodalomra ad okot, hogy tömegesen börtönöznek be újságírókat, akadémikusokat, írókat, ügyvédeket és jogvédőket Törökországban

– hangsúlyozta Johannes Hahn uniós bővítési biztos kedden Brüsszelben, a török kormány képviselőivel folytatott tárgyalásai után.

Hahn leszögezte, hogy biztosítani kell a tisztességes eljárást mindenki számára, az ártatlanság vélelmét szem előtt tartva. Kiemelte azt is, hogy a szólás és az egyesülés szabadsága a demokratikus társadalmak alappilléreit jelentik. Az Európai Unióhoz való közeledésnek feltétele az emberi jogok, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok tisztelete – figyelmeztetett.

A Vatan című török napilap közben úgy értesült, a Steudtnerrel együtt letartóztatott egyik svéd aktivistától olyan térképet foglaltak le a hatóságok, amelyen a főként kurdok lakta keleti és délkeleti országrész Törökország többi vidékétől eltérő, de a környező országok kurdok lakta területeivel egyező színnel volt feltűntetve.

Erdogan nehezményezte, hogy diplomáciai válság alakul ki abból, hogy szerinte Ankara tetten éri azokat az ügynököket, akik Törökországban társadalmi káoszt igyekeznek teremteni.

Olyan cselekedet, amely náluk bűnnek számít, az nálunk miért lesz az ő szemükben emberi jogi és szabadságjogi ügy

– tette fel a kérdést az elnök. Hangsúlyozta: „vagy tiszteletben tartják a szuverenitásunkat, vagy megkapják a tiszteletlenségért járó választ”.

Egyre feszültebb a viszony

Sigmar Gabriel német külügyminiszter a múlt héten jelentette be, hogy irányváltás következik Németország Törökországgal folytatott viszonyában, mert az ankarai vezetés hátat fordít az európai értékeknek. A külügyminiszter a német-török kormányzati viszony további romlása miatt tartott külügyminisztériumi válságtanácskozás után tett nyilatkozatában az új irányvonalat vázolva elmondta, hogy felülvizsgálják a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalásokat. A tárca egyben frissítette a Törökországba utazóknak szóló információit, figyelmeztetett, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség.

Az EU és a török kormány képviselői kedden magas szintű tárgyalásokat folytatnak Brüsszel és Ankara viszonyáról.

Ebből nem lesz EU-csatlakozás

Ha a Törökország és az uniós tagországok – különösen Németország – közötti egyre erősödő diplomáciai feszültség nem oldódik meg, az veszélyezteti a török gazdaságot – állapította meg Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős uniós biztos tegnap. Az osztrák uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatója keretében újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó Törökország távolodóban van az európai értékektől.

Hahn aggodalmát fejezte ki a növekvő feszültség miatt, és hangsúlyozta, hogy Ankarának meg kell értenie a kialakult helyzet okait, ugyanis kedvezőtlen hatással van a turizmusra és a befektetésekre is, ha a politikai helyzet „ingatag, zavaros és törékeny”.

Az unió döntése szerint nem rekesztik be a török uniós csatlakozási tárgyalásokat, ugyanakkor a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé egyetlen újabb fejezet megnyitását sem – közölte a biztos. A támogatási pénzek folyósításával kapcsolatban pedig elmondta, mindaddig, amíg nincs döntés azok esetleges felfüggesztéséről, a kifizetések érvényben maradnak.