Ha azt hitte, sok magyar megy el, még nem látta a lengyel számokat

Lengyel magyar két jó barát

Napjaink egyik komoly problémáját a fiatalok elvándorlása jelenti. Sokan indulnak útnak, keresve boldogulásukat, a lényegesen jobban fizető nyugati országokba – áll a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének demográfiai kiadványában. Eszerint 1995 és 2015 között a nagyszámú kivándorlás egyik legnagyobb elszenvedője Lengyelország volt, ahol amint megnyíltak a határok, és lehetővé vált a szabad mozgás az országok között, a fiatalok megindultak Nyugatra. A gazdasági válságot követően ezután a hazánkból távozók száma is drasztikus emelkedésnek indult, igaz, az elvándorlók száma jócskán elmarad a lengyel trendektől – fűzi hozzá a kutatóintézet.

A népesség migrációjának mérése az Európai Unióhoz való csatlakozást követő határnyitás óta nem egyszerű feladat, mert amennyiben nem regisztráljuk magunkat valamely adminisztratív rendszerben – biztosítás, lakcímnyilvántartás, munkavállalási engedély –, nem jelenünk meg a bevándorlási statisztikában

- vélekedett Obádovics Csilla a kutatás szerzője. Hozzátette: hasonló a helyzet akkor is, ha az elvándorló nem jelentkezik ki a magyarországi lakhelyéről, és nem adja föl itthoni társadalombiztosítát. De gyakran előfordul az is – írja Obádovics -, hogy egy személy szerepel az itthoni regiszterekben, ugyanakkor a külföldi lakcím-nyilvántartásban is megjelenik, mert bejelentkezik, munkát vállal, biztosítotti jogviszonya van, vagyis a célországban bevándorlóként nyilvántartásba kerül. Emiatt az ország kivándorlási adatai és a tükörstatisztikák között jelentős eltérések tapasztalhatók.

Vándornép lett a lengyel

A lengyel statisztikai hivatal 1980 és 1989 között mintegy 1,1–1,3 millió lengyel állampolgárt tartott nyilván kivándorlóként. Ezután 1990 és 2005 között a kivándorlók száma körülbelül 20–25 000 fő volt évente, amely aztán 2006-ban csaknem a duplájára, azaz 47 000 főre emelkedett. A csúcs azonban csak ezután következett: 2007-ben a külföldön tartózkodó lengyel állampolgárok számát már 2,32 millióra becsülték, ami az állandó népesség 6 százalékát tette ki.

Komoly fordulat a lengyelek elvándorlásában a későbbiekben sem következett be, a 2013. december 31-én közzétett statisztikák szerint még mindig 2 196 000 fő élt más országban. A legtöbb lengyel (mintegy 75 százalék) ráadásul hosszú távra költözött el hazájából, 86 százalékuk európai országban, 81 százalékuk az Európai Uniós tagállamok egyikében (Anglia vezet 642 ezer fővel, Németország a második 560 ezer fővel) telepedett le – áll a kiadványban.

Bajban lennénk most, ha a lengyel mintát követtük volna

A Népességtudományi Kutatóintézet leszögezi: a magyar állampolgárok kivándorlása az országból lassabban és mérsékeltebben ment végbe, mint Lengyelország esetében. A munkavállalási célú kivándorlás elsősorban a fiatal, pályakezdő korban lévő generációkat érinti jelentősebben, amely folyamat több szempontból is hatással van a népességre. Amennyiben a fiatalok külföldön dolgoznak, vagy későbbre tolják családalapításuk időpontját, vagy amennyiben az külföldön történik meg, az sok esetben végleges letelepedést eredményez. Emellett a szülőképes korú nők számában mutatkozó hiány a születések számára is hatással van.

Amennyiben a magyarországi elvándorlás mértéke a lengyel kivándorlási trendnek megfelelően alakult volna 1995 és 2014 között, az időszak végére 620 ezer fővel lett volna kevesebb a magyar népességszám – emeli ki a kiadvány. A lengyel migrációs mintázattal Magyarországon 2014-ben 140 ezer fővel lennének kevesebben a szülőképes korban lévő nők. Minden korcsoportban alacsonyabb lenne a népességszám, azt azonban ki kell emelni, hogy a legjelentősebb hiányt – közel 125 ezer fővel – a 40–49 éves korcsoportban szenvednénk el. A 30–70 év közötti népességből összességében 400 ezer fő hiányozna.

Magyarország és Lengyelország népességváltozásának trendje 1990 és 2014 között több ponton is különbözött. Míg Magyarország népessége folyamatosan csökkent, addig Lengyelországé 1999-ig nőtt, 2000-től pedig csökkenést mutatnak az adatok

- véli Obádovics Csilla hozzátéve: a folyamatos népességcsökkenés hazánkban az alacsony születésszámból ered, amelyet a pozitív migráció sem tudott ellensúlyozni. Lengyelországban a pozitív természetes szaporodás a vizsgált időszak végére fordult át negatív irányba, amely a fokozott elvándorlással népességcsökkenéshez vezetett. Ha Magyarország követte volna a lengyelországi nagymértékű negatív vándorlási trendet, népessége a negatív természetes szaporodással együtt drasztikusabban csökkent volna. A fiatal, szülőképes korú nők elvándorlása, negatív vándorlási egyenlege a későbbi gyermekszületésekre is hatással lenne – fűzte hozzá végül a szakember.

Ennyi volt az annyi

A magyarországi hivatalos adatok szerint 2014-ben 31 ezer magyar állampolgár távozott az országból legalább egy évre, az európai adminisztratív nyilvántartások szerint több mint 50 ezer főt regisztráltak három hónapon túl, más országban tartózkodóként. 2014 elején 320 ezer, 2015 elején 370 ezer magyar állampolgár élt európai országokban, ebből több mint 150 ezer fő (41 százalék) Németországban, míg a második helyen Anglia szerepel, a harmadik legjelentősebb célország pedig Ausztria lett. A kivándorlók háromnegyede 40 év alatti volt.