Kompromisszumra kényszerül London

Londoni kormányzati források szerint jövőre tesz hivatalos látogatást Nagy-Britanniában Donald Trump amerikai elnök, aki a múlt heti G20-as csúcstalálkozón tartott kétoldalú megbeszélésükön azt ígérte Theresa May kormányfőnek, hogy nagyon gyorsan megkötik a Brexit utáni amerikai–brit kereskedelmi megállapodást. A tárgyalások már július 24-én megkezdődnek, de London olyan kétségbeejtő helyzetben van, hogy gyakorlatilag nincs adu a kezében, így alighanem kénytelen lesz súlyos kompromisszumokat kötni. Ha például a brit bankok könnyebb hozzáférést akarnak a Wall Streethez, akkor el kell fogadniuk, hogy az amerikai pénzügyi szabályozói környezet lazább, ahogyan az élelmiszeripari előírások is. Washington valószínűleg nyomást fog gyakorolni Londonra annak érdekében, hogy hormonkezelt marhahúst vagy GM-módosított gabonát vegyen, amivel szemben nagy a britek ellenállása.

Nagy-Britannia hivatalosan nem­ köt­het kétoldalú kereskedelmi egyezményt az EU–ból való kilépésig, csak előkészíthetik a talajt. A két fél még abban sem ért egyet, hogy mit mutatnak a számok: a brit statisztikai hivatal szerint a brit külkereskedelmi többlet 2015-ben elérte a 47,6 milliárd dollárt, az amerikaiak viszont azt állítják, hogy abban az évben az ő többletük volt 11,9 milliárd dollár – emlékeztetett a Bloomberg. Arról nem is beszélve, hogy az EU-val való kereskedelmi kapcsolatok sokkal fontosabbak Washington számára, ezért Nagy-Britannia háttérbe szorulhat.

Lehetőség mindenesetre van a növekedésre. A legalább részben amerikai tulajdonú vállalatok a 2014-es adatok szerint 779 ezer munkahelyet tartanak fenn Nagy-Britanniában, ezzel messze le vannak maradva az Európai Uniótól. A nemzeti statisztikai hivatal a héten nyilvánosságra hozott adatai szerint négymillió munkahely jött létre közvetlen külföldi befektetésekből, fele az unió tagállamaiból érkezett. Az apró Hollandia majdnem utolérte az Egyesült Államokat 632 ezer munkahellyel, Luxemburgnak 321 ezer, Franciaországnak 319 ezer, Németországnak 271 ezer brit köszönheti az állását. Ez hamarosan négyezer fővel bővül, ennyinek a felvételét jelentette be ugyanis kedden az Aldi. A német cégnek 700 üzlete van a szigetországban, de ezt ezerre akarja növelni 2022-re.

Kérdés, hogy mi lesz ezekkel a munkahelyekkel a Brexit után. A jelentősebb pénzintézetek közül már több jelezte, hogy Frankfurtba vagy Dublinba költözik Londonból, és Párizs is egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz az odacsábításukra. Ezt a főszereplők közül egyelőre csak az HSBC fontolgatja, de mások is megtehetik most, hogy Emmanuel Macron elnök elsöprő győzelmével megszűnt a politikai bizonytalanság, és az új kormányzat munkaügyi reformot és adócsökkentést ígér. „A Brexit történelmi esély arra, hogy globális pénzügyi központtá tegyük Párizst” – jelentette ki múlt héten Bruno Le Maire pénzügyminiszter. A francia főváros 20 ezer munkahelyet remél átcsábítani Londonból legnagyobb pénzügyi lobbicsoportja, a Paris Europalace szerint, amely kedden tartott éves fórumán tovább győzködte a bankokat, hogy Párizst válasszák.

Nem csoda, hogy romlik a brit pénzügyi szektor hangulata, bár ebben a Brexit körüli bizonytalanságok mellett a gazdaság általános helyzete is közrejátszik. A Brit Iparszövetség megbízásából a PwC által készített felmérés eredménye szerint a második negyedévben a megkérdezett cégek 15 százaléka volt optimistább az üzletág helyzetét illetően, mint az első három hónapban, 25 százalékuk viszont kevésbé optimista, így a mérleg mínusz 10 százalékot mutat. Annak ellenére rossz a szektor hangulata – emlékeztetett az Independent –, hogy a forgalom növekedett az első negyedévben, és a folyamat, bár lassabban, de a második három hónapban is folytatódott.