Nem csak Orbán Viktor állítja: Londonban és Washingtonban is fényes jövőt jósolnak a magyar gazdaságnak

Fantasztikus lesz 2025 – elmúlt hetekben többször hagyta el a magyar miniszterelnök száját ez a kijelentés, amit Orbán Viktor arra alapoz, nemrégiben meghirdetett 21 pontos új gazdaságpolitikai akcióterv várhatóan berúgja a gazdaság motorját. Amire nagy szükség is van, hiába várta már tavaly szinte minden intézmény idehaza és külföldön, hogy infláció csökkenésével párhuzamosan fog a növekedés beindulni, egyelőre ennek alig látjuk a jelét. Sőt, a felpörgés helyett harmadik negyedévben újra lefulladt a gazdaság, és visszacsúsztunk a technikai recesszióba.

Ha szétnézünk az egyes nemzetgazdasági ágazatokban azonban nincs min csodálkozni: az ipar és az építőipar is nehezen talál magára, azaz hiába kezd visszatérni az élet belső fogyasztásba, nem képes kompenzálni a külső kereslet visszahúzó erejét és a gyenge beruházási aktivitást. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a harmadik negyedéves GDP adatok után fogalmazott úgy, hogy „maga alá teperte magyar gazdaságot a német gazdaság”. Hogy ebben jövőre lesz-e változás, nem tudni, mindenesetre 3,4 százalékos növekedést vár jövőre a kormány. A 2025-ös bővülés már jó eséllyel a belső fogyasztás és a beruházások húzhatják, ebben jelent leginkább változást a 21 pontos csomag, ami elég tudatosan belgazdaságra alapoz addig, amíg a német ipar gondjai nem oldódnak meg.

Most úgy tűnik, hogy jövőre tényleg gyorsulunk

Azonban fontos hozzátenni, hogy a gazdaságpolitika irányítóinak szemére vetik a kritikusok, hogyan foszlottak szét az elmúlt két évben a jóslataik, valójában ugyanez elmondható a nagy elemzőházakról és nemzetközi szervezetekről. Tavaly, amikor az idei prognózisaikat kiadták a hitelminősítő intézetek, mindegyik 3 százalékos GDP-bővülést jósoltak 2024-re, ebből lett végül 1 százaléknál kisebb, gyakorlatilag stagnálással felérő növekedés. De ahogy Fitch Ratings nem látta, úgy Nagy Márton vagy a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai se tudták megjósolni, hogy mi fog történni a német iparral, ahol idén sorra dőltek be a gazdaság olyan zászlóshajói, mint a Volkswagen, a ZF, a BASF, vagy  Thyssenkrupp.

Lényegében ez vezetett ahhoz, hogy idén két hónap után be kellett ismernie Nagy Mártonnak, hogy nem reális 4 százalékos a növekedés. Mindezt fontos látni, amikor jövő évi prognózisokról beszélünk, ugyanis manapság semmit nem lehet készpénznek venni, egy-egy eltévedt rakéta bármikor képes lehet az egész világgazdaságot lángba borítani.

Egy kivétel van ez alól, az Európai Bizottság, amely a szokásához híven a legpesszimistább volt az őszi előrejelzésében Magyarországot illetően. Hogy Brüsszel miért látja rendszeresen borúsan a hazai kilátásokat, esetleg az uniós források további elzárása, vagy valami egészen más miatt, nem tudni, ettől még tény, hogy a bizottság szerint jövőre a visegrádi országok között nálunk lesz a legalacsonyabb, mindössze 1,8 százalékos lesz a GDP-növekedés, és csak 2026-ra datálja a nagyobb, 3,1 százalékos felpattanást. Egyedül annyi pozitív van a bizottság jelentésében, hogy szerintük sem kell már inflációs nyomással számolni Magyarországon, a fogyasztói árak várakozásuk szerint 3,6 százalékkal emelkednek majd.

Rontott az IMF, de az OECD-hez hasonlóan így is felpörgést vár

Bár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbb októberben némileg rontotta a becslését, még így az idei 1,5 százalék után 2,9 százalékos növekedést és 3,5 százalékos inflációt prognosztizál hazánknak, ami nem sokkal marad el a kormányzati jóslatoktól. Ami a régiós versenytársakat illeti, a szokásos sormintát követheti a magyar GDP, ami középmezőnyre lenne elegendő:

• Lengyelországban 3,5 százalékos,
• Romániában 3,3 százalékos,
• Szlovákiában 1,9 százalékos,
• Csehországban 2,3 százalékos GDP-növekedést jósolnak az elemzők.

Az uniós mezőnyben az ötödik legmagasabb lehet a hazai kibocsátás növekedés, nem függetlenül attól, hogy az IMF szerint 2025-ben már két év recesszió után 0,8 százalékkal nőhet a német GDP, tehát végre a külső kereslet is segítheti a magyar ipar felállását a padlóról. 

Az párizsi székhelyű OECD utoljára májusban publikálta Magyarországról szóló tanulmányát, amiben 2024-ben 2,1 százalékos, míg jövőre 2,8 százalékos GDP-növekedést jósolt az tavaly 0,9 százalékos recesszió után.

Londoni elemzők szerint a BMW és BYD tolhatja meg jövőre a növekedést

Jelenleg a legmagasabb növekedési várakozás, ami érvényben Magyarország esetében, azt Fitch Ratings tartja. Bár ezt érdemes fenntartásokkal kezelni, mert a harmadik negyedéves GDP-adatok előtt közölték, júniusban még úgy látták a londoni elemzők, hogy 2025-ben 3,9 százalékos infláció mellett 3,8 százalékra gyorsul a magyar gazdaság növekedési üteme. 

A Fitch az optimizmusát arra alapozza az új termelési kapacitások lépnek be az autóiparban és az akkumulátoriparban, ami fellendíti az exportteljesítményt és vele együtt a növekedést.

– írták elemzésükben a londoni elemzők, akik azt várják, hogy a magánszektorban a beruházási tevékenység fokozatosan helyreáll, ellensúlyozva a közszféra alacsonyabb kiadásait, az uniós források beáramlása közepette. Ehhez érdemes hozzátenni, nemrégiben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter úgy számolt, hogy jövőre termelésbe bekapcsolódó ipari kapacitások, mint a BMW, a CATL vagy a BYD mintegy 0,5 százalékos plusznövekedést jelentenek a gazdaságnak, igaz, azt is hozzátette, hogy ennek nagyobb része csak 2026-ban fog realizálódni.

Háromszázalékos növekedést vár a Standard and Poor’s, de vannak kockázatok

A Standard and Poor’s még októberben vizsgálta felül a magyar adósosztályzatot, tehát az egyik legfrissebb prognózissal bír, amelyben az idei várható reál-GDP növekedést 1,6 százalékra saccolta, ami 2025-ben 3,0 százalékra gyorsul. Amit azonban Londonban pozitívumként értékeltek, a New York-i székhelyű vállalat kockázatként azonosított. Szerintük a növekedési kilátások továbbra is bizonytalanok, Magyarországnak ugyanis a nyitott és kereskedelem-intenzív gazdasága érzékeny a külső fejleményekre, ideértve a hazánk legfontosabb kereskedelmi partnerének számító németországi növekedési teljesítményt, valamint a geopolitikai feszültségek esetleges tovagyűrűző hatásait.

Ugyanakkor szerintük az EU közelmúltbeli döntése a kínai elektromos járművek importjára vonatkozó vámok kivetéséről felgyorsíthatja a közvetlen befektetéseket az európai autógyártó központokba, köztük Magyarországra is.