késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a minimálbér emelésével kapcsolatban
Várhatóan rövid időn belül megjelenik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet – hívta fel a figyelmet Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke, miután hétfőn aláírta munkavállói és munkáltatói oldal a három éves bérmegállapodást, ami alapján jövőre a minimálbér 9 százalékkal (266 800 forintról 290 812 forintra), a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal (326 000 forintról 348 820 forintra) emelkedik. A szakszervezeti vezető ennek kapcsán több fontos tudnivalóra is felhívta a figyelmet munkajogi szempontból.
Szabó Imre Szilárd jelezte, különbséget kell tenni a munkajogviszony módosulása és a munkaszerződés módosítása között. A munkaszerződés és a munkaviszony tartalma ugyanis nem azonos, hiszen a jogviszony tartalmához tartoznak a munkaszerződésben foglaltakon túl a munkaviszonyra vonatkozó szabályokból származó jogok és kötelezettségek is.
Módosul a munkaszerződés a minimálbér emelésével
A munkaviszony módosulásakor annak tartalma a felek akaratától függetlenül, automatikusan következik be. Ilyen esetnek tekinthető az is, amikor a munkaszerződésben alapbérként a minimálbérben vagy a garantált bérminimumban állapodtak meg a felek (akár összegszerűen rögzítve a hatályos mértéket, akár csak utalva arra, hogy a munkavállaló alapbére a mindenkori minimálbérnek vagy garantált bérminimumnak megfelelő összeg).
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése (változása) esetén tehát automatikusan módosul a munkavállaló alapbére.
A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében a szükséges arányosításokat értelemszerűen el kell végezni, ahogyan a számítási alap is növekedik az óra-, napi és hetibérek esetében.
Praktikusan a fentiek azt jelentik, hogy a munkaszerződés módosítását (az alapbér változását) írásba kell foglalni, ha az alapbér összegszerűen meghatározva szerepel benne. Amennyiben ez elmaradna, az nem jár együtt azzal a következménnyel, hogy a munkáltatónak az emelést megelőző összegeket kell fizetnie és a munkavállaló elesne a neki jogosan járó emeléstől
– emelte ki az ügyvezető alelnök, hozzátéve, hogy a kormányrendeletben rögzítetteknél alacsonyabb alapbérben való megállapodás érvénytelen (jogszabályba ütközik), így az a munkáltató, aki nem hajtja végre január elsejétől a szükséges változásokat, jogellenesen jár el.
Az adó- és társadalombiztosítási jog területére is hatással van a minimálbér-emelés
A legalacsonyabb munkabérekkel összefüggő szabályozás nemcsak a munkajogot érinti, hanem az adó- és társadalombiztosítási jog területén is számottevő, számos esetben meghatározva például a vállalkozók által fizetendő közterheket. Kiemelkedő továbbá, hogy a minimálbér több társadalombiztosítási juttatás (CSED, GYED, táppénz stb.) és foglalkoztatáspolitikai pénzbeli ellátás (pl. álláskeresési járadék) összegére is hatást gyakorol – emelte ki Szabó Imre Szilárd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.