Teljesen kiakadtak a törökök a németekre

Ibrahim Kalin szerint Sigmar Gabriel német külügyminiszter erre vonatkozó csütörtöki bejelentése belpolitikai motiváción alapul, a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányának része.

Ez már szinte divattá vált Németországban

- fogalmazott a szóvivő. Hozzátette, Törökország-ellenességgel „a maguk módján próbálnak meg pontot gyűjteni” a berlini politikusok. Kalin hangsúlyozta:

Elítéljük a német cégek aggodalmára utaló kijelentéseket. A több ezer törökországi német befektetés biztonságban van.

Gabriel csütörtökön azt mondta: senkinek sem lehet tanácsolni, hogy olyan országban fektesse be a pénzét, ahol „nincs jogbiztonság”, ahol „teljesen ártatlan vállalatokat” a terrorizmus támogatásának gyanújába kevernek, és ahol „politikai okokból önkényes kisajátítással fenyegetnek”.

Numan Kurtulmus török kulturális és idegenforgalmi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján – akkor még miniszterelnök-helyettesként – közölte: a tavaly július 15-ei puccskísérlet óta 966 vállalatot államosítottak azzal az indokkal, hogy az kapcsolatban áll az összeesküvésért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatával. Kurtulmus ugyanakkor nem részletezte, hogy az érintett cégek mely országokból származnak.

Mehmet Simsek török miniszterelnök helyettes csütörtökön Twitter-üzenetben teljesen hamisnak minősítette azokat a német sajtójelentéseket, amelyek szerint Ankara vizsgálatot indított többek között a Daimler és a BASF óriásvállalatok ellen, arra hivatkozva, hogy azok támogatják a gülenista mozgalmat. Törökország üdvözli a német beruházókat – nyomatékosította. A Die Zeit című német hetilap csütörtöki számában azt írta, hogy Ankara átadott egy listát a szövetségi bűnügyi hivatalnak (BKA) mindazon német személyekről és vállalkozásokról, akik, illetve amelyek török megítélés szerint támogatják Gülen hálózatát.

A német külügyminiszter csütörtökön irányváltást ígért Berlin Törökországgal folytatott viszonyában, mert, mint fogalmazott, a 2016-os hatalomátvételi incidens óta tett lépésekkel az ankarai vezetés hátat fordít az európai értékeknek és „ez így nem mehet tovább”. Jelezte: az uniós partnerekkel arról a kérdésről is beszélni kell, hogy miként kellene eljárni Törökország uniós előcsatlakozási támogatásának ügyében.

Gabriel élesen bírálta, hogy Ankara a terrorizmus támogatására hivatkozva állami alkalmazottak bocsát el, katonákat, bírákat, parlamenti képviselőket, újságírókat, emberi jogi aktivistákat zár börtönbe, médiumokat és egyéb – köztük német – vállalatokat számol fel.

A német tárcavezető külön kiemelte Peter Steudtner német jogvédő és öt társa előzetes letartóztatásának ügyét. A külügyminisztérium egyben frissítette a Törökországba utazóknak szóló információit, figyelmeztetett, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség.

Kalin erre reagálva hangsúlyozta: a szóban forgó emberi jogi aktivisták kétes tevékenységet végeztek, akikkel politikai felelőtlenség „egy kupacba sorolni” a turistaként érkező német állampolgárokat, akik Törökország „vendégei”. Az európaiak helyesebben teszik, ha Törökország biztonságára úgy tekintenek, mint a saját biztonságukra – szögezte le. Hozzátette: Ankara jó kapcsolatot akar ápolni Berlinnel, de ennek a törekvésnek kölcsönösnek kell lennie. Steudtnert és öt társát július 5-én állította elő a török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodában.

A Vatan török napilap által szerzett csütörtöki információk szerint a Steudtnerrel együtt letartóztatott egyik svéd aktivistától egy olyan térképet foglaltak le a hatóságok, amelyen a Törökország főként kurdok lakta keleti és délkeleti vidéke eltérő, de a környező országok kurdok lakta területeivel egyező színnel volt feltűntetve.