Világraszóló sikert arattak a magyar sajtok Franciaországban

A kemény sajtok kategóriájában a Ranolder aranyérmet, a 9 hónapig érlelt Pater ezüstérmet kapott, a félkemény kategóriában pedig a Panarella harmadik lett. A versenyen 650 benevezett termékből egy nyolcvanfős szakmai zsűri választja ki a legjobbakat. És persze a leghíresebb sajt­készítő országok, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Belgium sajtjaival kellett megmérkőzni.

Az aranyérmet egy kis sajtüzem, a Sümegtej Ranolder sajtja hozta el. Tóth Tamás, a János-major tulajdonosa azt mondta: eredeti profiljuk a szarvasmarha-tenyésztés volt, és tulajdonképpen azért fogtak bele a sajtkészítésbe, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a tej igen hullámzó felvásárlási árának. „Egyszer, amikor éppen 55 forintot adtak literenként a tejért, úgy döntöttem, ez így nem maradhat, és létrehozunk egy feldolgozóüzemet – mondta Tóth Tamás. – Ha már megcsináltuk, a legjobbat akartuk: a legkorszerűbb technológiát vásároltuk meg, külföldi szakembereket hívtunk, nagy gyártási tapasztalattal rendelkezőket, hogy eltanuljuk tőlük, amit a sajtról tudnak, és természetesen megkerestük a legjobb hazai sajtmestereket is.”

Bognár Gábor sajtmester készítette az aranyérmes Ranoldert, és ő álmodta meg az ezüstérmet nyert Pater sajtot is. Régi motoros a szakmában, Mosonmagyaróváron a Magyar (Királyi) Tejgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója volt.

„A sajt nagyon különleges termék, nincs még egy olyan élelmiszer, amelynek az előállításához ennyi mikroba jelenlétét kell összehangolni a végeredmény érdekében – mondta el Bognár Gábor sajtmester. – Egy köbcenti tejben milliójával is lehet belőlük, ráadásul úgy kell bánni velük, hogy a sajt mindig állandó és magas minőségű legyen. A Ranolder például 48 különféle vizsgálaton megy keresztül, mire boltba kerül. Az is csodálatos ebben a szakmában, hogy a világban létező 5-6 ezer féle, teljesen különböző sajtot ugyanabból az alapanyagból és lényegében ugyanazzal a technológiával készítik el, úgy, hogy azok végül mind különböző karakterrel rendelkeznek. Idehaza nincs akkora hagyománya a kemény sajtoknak, mint mondjuk Hollandiában vagy Olaszországban. Szerencsére egyre több jó manufaktúra van itthon, mert nagyüzemi szinten sajnos hatalmas visszaesés tapasztalható minőségi sajt tekintetében.

Minél gyorsabb előállítású, olcsó és jellegtelen termékekre törekszenek a nagy gyártók, nincsenek karakteres termékek. Régebben ez nem így volt, az Imperiál, a Lajta, az Óvári, a Hóvirág vagy a Márvány sajt nagyon egyedi, felismerhető termékek voltak. Eltűntek. Zöld penészes sajtot például már senki nem is gyárt Magyarországon, és a Trappista is egészen más sajt az eredeti recept szerint, mint amihez itthon hozzá lehet jutni.

Egy aranyérem nagyon jó reklám

„Fantasztikus siker és fontos visszajelzés ez számunkra, hiszen sok évvel ezelőtt éppen ezért indítottuk el Magyar­országon a Nemzetek sajtversenyét, hogy a magyar sajtok bekerüljenek a nemzet­közi gasztronómia vérkeringésébe, és hogy a hazai fogyasztók figyelmét felhívjuk a különlegességekre – mondta Gábossy Ádám, a magyar­országi Nemzetek sajtversenyének szervezője. – Egy aranyérem sokat ér, felkelti a kíváncsiságot a többi magyar sajt iránt is.”