Évekkel tolnák ki a vámuniót a britek
Fenntartaná az Egyesült Királyság a vámmentes, laza szabályozáson alapuló kereskedelmi együttműködést az Európai Unióval a kilépést követő egy-két évig – közölte tegnap az ország kormánya. Az átmeneti időszakban a mostani vámunióhoz hasonló rendszer működne az EU és a szigetország között. David Davis Brexit-miniszter a BBC-nek is megerősítette az elképzelést. Úgy fogalmazott: az átmeneti megállapodásnak annyira kell hasonlítania a mostani vámunióhoz, amennyire csak lehet, miközben a britek megkapják azt a jogot, hogy szabadon tárgyalhassanak új szerződésekről akár az unió tagállamaival, akár harmadik felekkel.
A kormány javaslata elnyerte a brit üzleti csoportok tetszését, álláspontjuk szerint ugyanis óriási a bizonytalanság, hogy mi lesz a kilépés utáni napon a brit határokon. A vámhivatal számításai szerint csak a vámeljárások évente egymilliárd fontot vinnének el, az eljárások száma pedig a mostani 55 millióról évi 255 millióra ugrana. Szakértők azonban figyelmeztettek: a nem vám jellegű korlátozások még ennél is költségesebbek lennének a gyakorlatban. A kiskereskedelmi szervezetek hozzátették, hogy az élelmiszer jellegű fogyasztási cikkeknek súlyosan árt a határokon való késedelem.
Egy (a Bloomberg által idézett) névtelenséget kérő uniós hivatalnok üdvözölte és pozitív lépésnek nevezte a britek tervét, az szerinte tárgyalási alapnak is tekinthető. Hozzátette ugyanakkor, hogy az unió csak azután foglalkozik a jövőbeni kérdésekkel, ha „megtették az elégséges lépéseket a kilépés érdekében”, valamint minden megállapodást kizárólag akkor véglegesítenek, ha „az Egyesült Királyság már harmadik ország lesz”.
Ismert, hogy az unió már többször figyelmeztette a briteket: ne akarjanak válogatni a tagság előnyei közül. Michel Barnier, az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalója amúgy is elégedetlen az első két tárgyalási kör eredménytelenségével. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az unió csak javaslatokat tesz a későbbi együttműködésre, nem pedig kiköt bizonyos feltételeket. A kilépési tárgyalások harmadik körét augusztus 28-án tartják Brüsszelben. A közösségben maradó huszonhét kormány már jelezte: készen állnak a Brexit utáni korszakra, de előtte muszáj rendezni olyan kérdéseket, mint az uniós költségvetés jövője, valamint az uniós polgárok jogai a szigetországban. (Az Észak-Írország és Írország közötti határellenőrzésről a brit kormány nyilatkozott.)
Az Eurasia csoport elemzője, Mujtaba Rahman szerint az EU álláspontja alapvetően azon múlik, hogy Theresa May kormánya hajlandó-e megfizetni a kilépés pénzbeli árát. Ez dönti el a britek tárgyalási pozícióit a jövőben – hangsúlyozta.
Zuhan a font a gyenge infláció miatt
Vesztett értékéből a font: a dollárral szemben egy hónapos, az euróval szemben viszont éves mélypontjára érkezett a brit inflációs adatok megjelenése után.
A fogyasztói árindex júliusban 2,6 százalékos volt a becsült 2,7 százalék helyett, a maginfláció pedig 2,4 százalékon alakult éves bázison, szintén 10 bázisponttal az elemzői várakozások alatt. A havi jelentés alátámasztja az angol jegybank döntéshozóinak többségi véleményét. Eszerint várni kell még a rekordalacsony alapkamat emelésével, a gazdaság ugyanis egyelőre a kijelölt célsávon belüli infláció ellenére sem állt talpra. A Bloomberg által idézett szakértők szerint is egyre távolabb került az alapkamat újbóli emelése. Úgy látják: a gazdaság lendületét veszti a második fél évben, az infláció pedig a korábbi várakozásoknál alacsonyabban tetőzhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.