Nem esne jól a világgazdaságnak egy koreai háború

Bár a fenyegetőzés ellenére nem valószínű, hogy háború tör ki az Egyesült Államok és Észak-Korea között, a hatásait illetően a Capital Economics már el is készített egy elemzést, és megküldte az ügyfeleinek. A háborúk mindig az érintett országok gazdaságának jelentős visszaesésével járnak, a legnagyobb kár ezúttal nyilvánvalóan Dél-Koreát érné, de mivel az ország adja a globális GDP 2 százalékát, a hatást az egész világgazdaság megérezné. Az elemzők az ellátási láncban jelentkező hatás kiszámolásakor azokat a 2011-es thaiföldi áradásokat vették összehasonlítási alapul, amelyek súlyos károkat okoztak az ország feldolgozóiparában. Thaiföld GDP-je éves alapon 4 százalékkal esett vissza 2011 első negyedévében, és a katasztrófa 16 százalékkal vetette vissza a feldolgozóipari termelést.

Egy esetleges koreai konfliktus következménye azonban sokkal hangsúlyosabb lenne, mivel Dél-Korea exportja a háromszorosa Thaiföldének, áttételesen az okostelefonoktól kezdve az autókon keresztül a lapos tévékig szinte mindenféle elektronikus eszköz gyártásában megkerülhetetlen. A félsziget déli része a televíziókhoz és egyéb elektronikus eszközhöz szükséges folyadékkristályos kijelző legnagyobb gyártója, a világ termelésének 40 százalékát adja. Az okostelefonokhoz használt félvezetők piacán a második, 17 százalékos részesedéssel. Emellett a világ egyik legnagyobb autógyártója, valamint itt található a három legnagyobb hajógyár egyike is. „Ha egy háború miatt a dél-koreai termelés jelentőst kárt szenvedne, ez az egész világon hiányt okozna – írta Gareth Leather és Krystal Tan elemző –, ami eltartana egy ideig, mivel csak egy félvezetőgyár felépítése két évig tart.”

Súlyos zavarok keletkeznének a tengeri szállításban is, mert túl veszélyessé válna a hajózás a világkereskedelem főszereplője, Kína keleti partjainál.

Az Egyesült Államok is hatalmas árat fizetne. Az államadósság nagymértékben megemelkedne, mert valamiből finanszírozni kell a háborút és az azt követő dél-koreai újjáépítést. Az 1950–53-as koreai háború csúcsán, 1950-ben az Egyesült Államok a GDP-jének 4,2 százalékát költötte a harci kiadásokra, a második, 2003-as öbölháború és annak utóhatásai becslések szerint ezermilliárd dollárt, az éves amerikai GDP 5 százalékát emésztették fel. Egy elhúzódó újabb koreai háború 30 százalékkal növelné meg az amerikai államadósságot, ami pedig már most is túlságosan magas, bőven meghaladja a GDP 100 százalékát – figyelmeztet a Capital Economics.

Már a politikai feszültség is árt a térség gazdaságának. A bizonytalanság miatt csökkenhetnek a befektetések Dél-Koreában, Japánban pedig az erős jen visszafogja a vállalati profitokat és nehezíti a Bank of Japan inflációs céljának elérését.

Elkészült az amerikai megelőző csapás terve

Az amerikai védelmi minisztérium elkészítette az Észak-Korea elleni megelőző csapás terveit arra az esetre, ha Donald Trump amerikai elnök úgy dönt, hogy elrendeli a támadást. Az NBC News több magas rangú katonai forrásból úgy értesült, hogy a guami Andersen légibázisról induló B–1B típusú stratégiai nehézbombázók képeznék a csapásmérő erő gerincét; a gépek május vége óta gyakorolják a támadást, az utolsó ilyen akciót hétfőn hajtották végre. A hagyományos bombázókat vadászgépek és drónok, valamint légi utántöltő és radarzavaró egységek támogatnák. | VG