Terítékre kerültek a magyar–orosz kapcsolatok

A gazdaság széles körét érintő magyar–orosz tárgyalások várhatók annak alapján, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt tegnap több minisztere is elkísérte magyarországi látogatására. Orbán Viktor miniszterelnök már hétfőn megkezdte a megbeszéléseket azokkal az állami és sportvezetőkkel, akik a cselgáncs-világbajnokságra érkeztek Magyarországra, de a tárgyalásai ütemezéséről nem érkezett hír.

Ugyanakkor tudott, hogy a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokban számos időszerű témában kell lépni – esetleg dönteni –, továbbá a korábbi hírek alapján terítékre kerülhetnek a partnerség bővítésének más lehetőségei is. Aktualitás mindenekelőtt a hosszú távú gázimportunk kérdése, a Török Áramlat gázvezeték gázának esetleges Magyarországra juttatása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július 5-én előzetes megállapodást (lényegében csak egy „útitervet”) írt alá Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával arról, hogy 2019 végétől – a Török Áramlat projekt keretében – Szerbián keresztül érkezhet 8 milliárd köbméter földgáz Magyarországra. Szintén téma volt a Gazprom magyarországi gáztárolása, amely azóta megkezdődött, továbbá szándéknyilatkozat született a hosszú távú orosz gázimportról.

Az orosz elnök legutóbb idén február 2-án járt Budapesten, akkor Orbán Viktorral folyó megbeszélésein szintén terítékre kerültek a 2021 utáni gázszállítások és a paksi bővítés.

Szijjártó Péter tegnap, Vlagyimir Putyin érkezése előtt tartotta az őszi misszióvezetői értekezletet, ahol kijelentette: a magyar külpolitikát továbbra is Magyarország érdeke vezérli biztonsági, politikai és gazdasági kérdésekben. A magyar diplomácia korábban is kifejtette, hogy az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankciói, illetve az orosz válaszlépések óta a magyar gazdaságot ért károk miatt Magyarország csak az érdekeinek megfelelően hajlandó hozzáállni az uniós büntetőintézkedésekhez.

Az orosz statisztikai hivatal jelentése szerint a szankciók ellenére a második negyedévben 2,6 százalékkal nőtt az orosz gazdaság, és arra lehet számítani, hogy az éves növekedés is hasonló mértékű. Szakértők úgy látják, eredményes az úgynevezett importhelyettesítés: egyre több élelmiszert termelnek az orosz gazdák, vagyis a szankciók pozitívan hatnak az orosz mezőgazdaságra. Ennek jellegzetes példája, hogy míg korábban gabonaimportra szorult az ország, most exportőri pozícióba került.

Magyarország az uniós embargó idején is folyamatosan keresi a kapcsolatot az orosz agrárpiaccal. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az idén februárban tárgyalt Moszkvában Alekszandr Tkacsov orosz mezőgazdasági miniszterrel. A két tárcavezető az agrárterületen a vegyesvállalatok alapításában és a magyar technológiai exportban látott leginkább együttműködési lehetőségeket. Fazekas Sándor szerint a magyar agrárcégek számára az orosz piacon a szarvasmarhatartásban, a tejfeldolgozásban, a húsiparban, a vetőmagtermesztésben, a zöldség-gyümölcs feldolgozásban és a takarmánygyártásban van nagyobb potenciál. A magyar gabonának még mindig fontos felvevőpiaca Oroszország. A KSH adatai szerint a 2015-ben összesen 61,8 millió euró értékben „exportált gabonafélék” kategóriában az orosz piacra 44 millió euró értékű áru került, egy évvel később az összesen 75,3 millió euró értékű gabonaexportból 55,2 millió eurónyit vásároltak az orosz importőrök. A növekedés folyamatos, hiszen idén májusig már 60 millió euró értékű gabonaszállítmány ment Oroszországba az összesen 71,6 millió euró értékű terményexportból. Mindegyik évre igaz, hogy a szállítmányok döntő hányada kukorica volt.

Januárban kezdődik a paksi bővítés

Ahogy tegnap este megírtuk, a jövő év legelején, januárban megindul az építkezés Pakson, a Paks II. atomerőmű építését „nem állíthatja meg most már semmi” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn. Szijjártó Péter a megbeszélésről elmondta: új döntéseket nem hoztak, a korábban meghozott megállapodások végrehajtását tekintették át. Úgy látják, hogy „a korábban meghozott közös döntések gyümölcsei kezdenek beérni”, pozitív eredményei, hatásai kezdenek látszani. A miniszter kifejtette, hogy az orosz elnök és a magyar miniszterelnök találkozóján is megerősítették, ami vasárnap hangzott el Süli János tárca nélküli miniszter és az orosz Roszatom cég elnökének tárgyalásán, hogy az EU-s eljárások elhúzódása miatti 22 hónapos csúszás után a jövő év legelején, januárban megindul az építkezési folyamat Pakson. A beruházás teljes összege 12 milliárd dollár, és hétfőn is megerősítették, hogy ebből 5 milliárd dollár értékű munkát magyar vállalatok végezhetnek el, tehát a 40 százalékos arányhoz tartja magát az orosz fél – hangsúlyozta.