Tízezrek álltak munkába: javulnak a foglalkoztatottsági mutatók

A foglalkoztatottak létszáma 1,4 százalékkal magasabb, 4 millió 434 ezer fő volt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: sikeres a tavaly novemberi béremelési és adócsökkentési megállapodás a munkaadókkal és a munkavállalókkal, ezért tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 107 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig 5 ezer fővel csökkent a május-júliusi időszakban. A Takarékbank előrejelzései szerint a foglalkoztatottak száma a nyár végére megközelítheti a 4.5 millió főt. 

A foglalkoztatottak közül 4 millió 385 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoport foglalkoztatási aránya 1,5 százalékponttal, 68,3 százalékra emelkedett. A 15–64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2,4 százalékkal, 2 millió 402 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,4 százalékponttal, 75,6 százalékra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 0,2 százalékkal, 1 millió 983 ezer főre csökkent, míg foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 61,2 százalékra javult – jelenti a KSH.

Varga Mihály közölte, Magyarország júniusban a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű ország volt az Európai Unióban, a hazainál csak Csehországban, Németországban és Máltán volt alacsonyabb a munkanélküliség szintje.

A fiatal (15–24 éves) foglalkoztatottak létszáma 306 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 0,8 százalékponttal, 29,3 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 83,9 százalékra, utóbbiaké 1,6 százalékponttal, 51,7 százalékra.

Horváth András, a Takarékbank elemzője elmondta: A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 700 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Figyelembe kell venni azonban, hogy a fenti csoportok egy részének a foglalkoztathatósága meglehetősen problémás így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz. Továbbá a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében, ahogy a közszféra munkavállalóinak száma az utóbbi hónapokban már minimálisan csökken.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal, 73,5 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,5, a nőknél 65,7 százalék – közölte a KSH. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat – írja Horváth András.

A foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez – tette hozzá a Takarékbank elemzője.

A tárcavezető hozzátette, a foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerő-piaci reformoknak, a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a minimálbérek érdemi emelésének, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.