Tízezrek álltak munkába: csökken a munkanélküliség

A foglalkoztatottak létszáma 1,4 százalékkal magasabb, 4 millió 434 ezer fő volt – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: sikeres a tavaly novemberi béremelési és adócsökkentési megállapodás a munkaadókkal és a munkavállalókkal, ezért tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 107 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig 5 ezer fővel csökkent a május-júliusi időszakban. A Takarékbank előrejelzései szerint a foglalkoztatottak száma a nyár végére megközelítheti a 4.5 millió főt.

A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 35 ezer fővel, 193 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent a 2017. május–júliusi időszakban. A férfiakat alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a nőket, esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt.

Varga Mihály közölte, Magyarország júniusban a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű ország volt az Európai Unióban, a hazainál csak Csehországban, Németországban és Máltán volt alacsonyabb a munkanélküliség szintje. A tárcavezető kiemelte, a foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerő-piaci reformoknak, a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a minimálbérek érdemi emelésének, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.

A fiatal (15–24 éves) foglalkoztatottak létszáma 306 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 0,8 százalékponttal, 29,3 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 83,9 százalékra, utóbbiaké 1,6 százalékponttal, 51,7 százalékra.

A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 2,0 százalékponttal, 10,9 csökkentra csökkent, ebben az időszakban a munkanélküliek közel egyötöde ebből a korcsoportból került ki. Az aktivitási ráta hazánkban egyébként évek óta fokozatosan növekszik, azonban idén ezt a folyamatot tovább erősíthette a jelentős béremelkedés, amely főként az alacsonyabb keresetűeket érinthette a minimálbér és a garantál bérminimum emelése miatt – fejtette ki Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,7 százalékra mér­sék­lődött, míg az 55–64 évesek mutatója lényegében nem változott, 3,6 százalék volt.

Horváth András, a Takarékbank elemzője elmondta: A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 700 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Figyelembe kell venni azonban, hogy a fenti csoportok egy részének a foglalkoztathatósága meglehetősen problémás így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz. Továbbá a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében, ahogy a közszféra munkavállalóinak száma az utóbbi hónapokban már minimálisan csökken.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal, 73,5 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,5, a nőknél 65,7 százalék – közölte a KSH. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat – írja Horváth András.

A KSH jelentése szerint a munkanélküliség átlagos időtartama 16,7 hónap volt; a munkanélküliek 43,3 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5,9 százalékkal, 275 ezer főre csökkent.

Meglátásunk szerint a kedvező folyamatok nem törnek meg idén, és a munkanélküliségi ráta az év végén akár már 4 százalék alatt alakul majd

– tette hozzá az ING közgazdásza.

Ürmössy Gergyel, az Erste Bank vezető elemzője hasonló véleményen van: a nyári és őszi hónapokban is folytatódhat a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenése – mondta. A folyamatot két tényező határozhatja meg: a magyar gazdaság általános fellendülése, illetve az idénymunkák megjelenése. Az év egészére továbbra is 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizálunk. A feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér növekedési ütem fenntartásában, ami a GDP növekedési ütemet erősítheti a növekvő keresleten keresztül, valamint idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja – tette hozzá.

A foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez – zárta végül Horváth András, a Takarékbank elemzője.