Az Erasmus dupla esélyt jelent

Húsz év alatt körülbelül 220 ezer magyar élvezhette az Erasmus-élményt, közülük 60 ezer egyetemista vagy főiskolás, több mint 87 ezer pedagógus, ifjúsági szakember, 30 ezer szakképzésben tanuló, továbbá 43 ezer csereprogramos, valamint önkéntes. A programban részt vevő hallgatók kétszer akkora eséllyel kapnak állást a diplomaszerzést követő egy éven belül, mint társaik, és a szakképzésben tanulók 25 százalékkal többet keresnek később.

Egyre vonzóbbá vált az évek során Magyarország a külföldi diákok számára: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem dobogós a fogadó intézmények között. „Az eddigi tapasztalatok szerint szívesen térnek vissza hazánkba” – mondta a program elindításának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Magyarország egyébként húsz éve, 1997-ben csatlakozott a nyelvtanulást, tapasztalatszerzést és nem utolsósorban kapcsolatépítést segítő programhoz.

Tavaly több mint 14 ezer magyar résztvevője volt az Erasmus+ programnak az oktatási, képzési és ifjúsági területről. Legtöbben az Egyesült Királyságba, Németországba, Olaszországba és Spanyolországba utaztak külföldi tanulmányútra, szakmai gyakorlatra, vendégtanításra, továbbképzésre vagy önkéntes munka végzésére. A szimpátia kölcsönös: évente ötezer külföldi Erasmus-hallgató érkezik a hazai felsőoktatási intézményekbe vagy szakmai gyakorlatra. A külföldiek a vidéki egyetemek közül leggyakrabban a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) választják, az intézmény országosan a harmadik helyen áll. A legtöbb Erasmus+ program keretében érkező hallgatót az általános orvostudományi kar, a bölcsészettudományi kar és a gazdaságtudományi kar fogadja Szegeden: két évtized alatt mintegy 3000 külföldi egyetemista érkezett. A 2016-os naptári évben az SZTE-t közel hatszáz Erasmus+ programos külföldi választotta, a legtöbben Törökországból, Franciaországból, Spanyolországból, Olaszországból és Romániából érkeztek.

Az SZTE-ről 476 Erasmus+ ösztöndíjas vett részt külföldi részképzésben vagy szakmai gyakorlaton ugyanebben az időszakban. Az SZTE diákjai között a legnépszerűbb célországok: Olaszország, Spanyolország, Németország, Lengyelország és Ausztria. A legtöbb ösztöndíjas az általános orvostudományi karról, a bölcsészettudományi karról, az állam- és jogtudományi karról és a természettudományi és informatikai karról utazik külföldre tanulni.

A másik vonzó célpont a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE). Lapunk érdeklődésére az intézmény elmondta: a 2016/2017-es tanévben 428 hallgató választotta a BCE-t, az eddigi évek során összesen 4520-an tanultak náluk. A Corvinusról 3870-en utaztak ki, a legnépszerűbb célpont Hollandia, Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország és Németország.

A Corvinus – kérdéseinkre reagálva – hozzátette: sokan azért választják Magyarországot és azon belül egyetemüket, mert kisebb költségvetésből is meg lehet élni a nyugat-­európai országokhoz képest, ráadásul Budapest kiemelt turisztikai célpont a közép-európai régióban.

Az Erasmus sikerességét tovább növelheti a 2020-ig Magyarországra érkező 150 millió eurós forrás, amely további 58 ezer magyar hallgatónak ad majd lehetőséget arra, hogy külföldi egyetemen tanulhasson. A 2014 óta Erasmus+ néven futó program ráadásul az Európai Unió egyik kiemelt programja lesz a jövőben: az oktatási, képzési, ifjúsági és sportösztöndíjra 2014 és 2020 között csaknem 14,7 milliárd eurót fordítanak.