Így látta a német sajtó Merkelék vitáját

Hétfőn megjelent adatok szerint a két országos köztelevízióban (ARD, ZDF) és a két legnagyobb országos kereskedelemi televízióban (RTL, SAT1) élőben közvetített műsort 16,23 millióan nézték meg, ami az akkor éppen televíziót néző lakosság 46,1 százalékát jelenti.

Előzőleg egy reprezentatív felmérésben a megkérdezettek 48 százaléka azt mondta, hogy meg akarja nézni Angela Merkel és Martin Schulz vitáját, ami ugyan csak „szándéknyilatkozatot” jelent, de így is arra lehetett számítani, hogy műsor nézettsége jelentősen meghaladja majd a 2013-ban – Angela Merkel és az akkori SPD-s jelölt, Peer Steinbrück részvételével – tartott előző vita csaknem 18 milliós nézettségét.

A vártnál alacsonyabb nézettséghez és az 50 százaléknál is alacsonyabb közönségarányhoz az is hozzájárulhatott, hogy a vitával egy időben zajlott a férfi röplapda Európa-bajnokság döntője, amelybe a sportág történetében először bekerült a német válogatott, és végül ezüstérmet szerzett.

A hétfői sajtókommentárok többsége alapján a sportesemény izgalmasabb lehetett, mint a kancellárjelölti vita, amelyet a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampány legfontosabb rendezvényeként tartanak számon. Az n-tv hírtelevízió politikai rovatvezetője például a csatorna hírportálján közölt értékelésében azt írta, visszatekintve valószínűleg azt mondják majd a szakértők, hogy a tévévita volt az a pont, amelynél Martin Schulz „végérvényesen elveszítette a választást”. Hozzátette, hogy „az egész műsor sajnos még Schulznál is rosszabb volt”.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a vita sokszor „inkább egy nyilvános koalíciós csúcstalálkozó volt, mintsem heves szóváltás”, és egész biztosan nem hozza meg a várt fordulatot az SPD-nek, amely a választói támogatottságot vizsgáló felmérésekben 22-24 százalékon áll, mintegy 15 százalékponttal lemaradva a Merkel vezette jobbközép CDU/CSU mögött. A műsor ugyanis megmutatta, hogy Merkel és Schulz nem tud kiszabadulni a „kompromisszumok körforgásából”, amely az utóbbi négy év közös kormányzása révén alakult ki – írta a FAZ szerzője.

A konzervatív Die Welt szerint a vita csúcspontok és nagy érzelmek nélküli szócséplés volt, és Martin Schulz ugyan „bevitt néhány ütést Merkelnek, de ez nem volt elég ahhoz, hogy megrendítse”, ahhoz pedig végképp nem, hogy olyan politikusként mutassa be magát a bizonytalan választók előtt, akire rá lehet bízni Németország, „Európa vezető hatalma” irányítását a mostani nehéz időkben. Így végül a „színtelen” vitát Merkel nyerte meg.

A liberális Süddeutsche Zeitung szerint ebben annak is fontos szerepe volt, hogy a negyedik ciklusára készülő kancellárt kevesebbszer szakították félbe a műsorvezetők, mint Schulzot, aki ugyan jobb szónok, mint Merkel, de nem tudott kibontakozni.

A műsorvezetők „úgy kezelték Merkelt, mint egy királyi felséget, Schulzot pedig mint a szolgálóját” – írta a Süddeutsche Zeitung.

A tévévita volt az egyetlen kampányrendezvény, amelyen a két kancellárjelölt szemtől szembe ütköztette véleményét. Utána Martin Schulz újságíróknak azt mondta, érdemes lenne még egy vitát tartani, mert sok témára nem maradt idő. Azonban a rendezvény előkészítése során Merkel képviselői jelezték, hogy csak egyetlen vitáról lehet szó.

A műsor után készített gyorsfelmérések alapján Merkel szerepelt jobban. Az ARD megbízásából végzett kutatás szerint 55 százalék a 12 éve hivatalban lévő kancellárt, 35 százalék Martin Schulzot találta meggyőzőbbnek. A másik országos közszolgálati televízió, a ZDF adatai alapján jóval szorosabb az eredmény, 32 százalék szerint a jobbközép CDU/CSU 12 éve kormányzó vezetője, 29 százalék szerint pedig az SPD-s jelölt szerepelt jobban. Ugyanakkor 51 százalék szerint Martin Schulz a vártnál jobb teljesítményt nyújtott, és megkérdezettek 44 százaléka azt mondta, a 90 perces vita után jobb a véleménye róla.

A politikai elemzők rendszerint rámutatnak, hogy az adatok még változhatnak, mert a vita értelmezéséről, értékeléséről folytatott diskurzus legalább annyira fontos, mint maga a vita. Így előfordulhat, hogy a baloldali politikusok és tanácsadóik annyira „megdolgozzák” a közvéleményt, hogy néhány nap múlva a többség Schulzot tartja majd győztesnek.

Az SPD szerint még nem „lefutott” a választás, a párt a bizonytalan szavazók megszólításával felzárkózhat az utolsó három héten. Reményeik szerint ennek a felzárkózásnak az első lépése a kancellárjelölti vita. A legtöbb választási szakértő viszont úgy látja, hogy az SPD legfeljebb a párttól korábban elfordult választók körében szerezhet új támogatókat, és így néhány százalékponttal növelheti táborát, de a CDU/CSU-t már nem tudja megelőzni szeptember 24-ig.

https://www.vg.hu/kozelet/torok-szovivo-merkel-es-schulz-diszkriminaciot-sulyosbitja-599937/