Politikailag motivált lehetett a kvótaperben született döntés

Ugyanis azt a jól felépített, logikus, egymásra épülő jogi érvek sorozatát tartalmazó rendszert, amit a magyar és szlovák kereset is tartalmazott, a bíróság nem tudta cáfolni – közölte Kovács István. Ugyanakkor abban a kérdésben tárgyszerű volt a döntés, hogy kimondta: a migránsok áthelyezéséről szóló határozat határideje szeptember 26-án lejár, amivel nehéz helyzetbe hozta az Európai Bizottságot (EB) – tette hozzá.

Magyarázatképpen elmondta: az EB-nek most el kell dönteni, hogy az ideiglenes intézkedés hatályának lejárta ellenére bírósági szakba lépteti-e a kötelezettségszegési eljárást – mondta. A kutató szerint az EB annál is inkább nehéz helyzetbe került, mert sem Görögországban, sem Olaszországban nincs annyi migráns, aki az áthelyezésről szóló döntésben szereplő feltételeknek megfelelne.

Vagyis ha kimondaná az EB, hogy a kvótáról hozott döntést szeptember 26. után is végre kell hajtani, nem Magyarországot és Szlovákiát hozná nehéz helyzetbe hanem a kvótapártiakat – fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy a mostani bírósági döntés csupán arról szólt, hogy jogszerű volt-e a 2015 szeptemberében a kvótákról hozott döntés. Azt egy következő eljárásban lehet kimondani, hogy Magyarországnak be kell-e fogadni a migránsokat. Ez azt jelenti, hogy Magyarország kényelmes helyzetben van és „a bizottság térfelén pattog a labda” – mondta Kovács István.