BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megvan az UNESCO új főigazgatója

Audrey Azoulay volt francia kulturális minisztert választotta meg az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete végrehajtó tanácsa új főigazgatónak, alig egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok és Izrael bejelentette, 2018 végi határidővel kilép a belső harcokban meggyengült szervezetből.

Az ENSZ párizsi székhelyű szervezetének 58 tagú végrehajtó tanácsa a többfordulós választás utolsó körére az előző francia szocialista kormány most 45 éves kulturális miniszterét és a katari Hamad ben Abdelaziz al Kaouarit jelölte. Audrey Azoulay végül 30, míg ellenfele 28 szavazatot kapott. A négy évre szóló hivatalos kinevezés az UNESCO általános konferenciáján november 10-én esedékes.

„Gratulálok Audery Azoulay-nak! Franciaország továbbra is küzdeni fog a tudományért, az oktatásért és a kultúráért a világban” – írta a Twitteren Emmanuel Macron francia államfő, aki az oktatást és a kultúrát kiemelt feladatként akarja kezelni.

Audrey Azoulay volt francia kulturális miniszter sajtótájékoztatót tart az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete párizsi székházában 2017. október 13-án, miután az UNESCO végrehajtó tanácsa új főigazgatónak választotta. A 45 éves Azoulay négy évre szóló hivatalos kinevezése a szervezet november 10-i általános konferenciáján esedékes.
Forrás: MTI

Audrey Azoulay lesz a második nő az UNESCO élén közvetlen elődje, a bolgár Irina Bokova után. Egyik legfőbb feladata lesz a szervezet tekintélyének visszaszerzése, amely a világörökségi helyszínek besorolásán kívül nehezen tudja hallatni hangját a nemzetközi színtéren.

Az első dolgom az lesz, hogy helyreállítsam az (UNESCO) hitelességét, a tagállamok bizalmát, a szervezet hatékonyságát, hogy cselekedni tudjon, mert ez az egyetlen (intézmény), amely hosszú távon képes rá mai világunk kihívásaival szemben

- mondta megválasztását követően az új főigazgató.

Audrey Azoulay-nak elsősorban az UNESCO-n belüli politikai rivalizálással és az abból fakadó finanszírozási problémákkal kell megküzdenie.

Az Egyesült Államok és Izrael kilépési szándékát a szervezet állítólagos Izrael-ellenességével és az általuk szükségesnek tartott reformok hiányával indokolta csütörtökön. Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormánya már 2011-ben beszüntette a tagsági díj, évi 80 millió dollár fizetését válaszul arra, hogy a szervezet teljes jogú tagként felvette soraiba a Palesztin Hatóságot. Az összeg az UNESCO éves költségvetésének negyedét jelentette. A jelentős pénzügyi hozzájárulás elmaradása miatt az UNESCO az elmúlt években csökkentette a támogatott programjait, munkatársainak számát, és önkéntes hozzájárulásokat kért.

Washington egyébként nem először lép ki az UNESCO-ból: 1984-ben, Ronald Reagan elnöksége alatt is távozott az Egyesült Államok a szervezetből, ahova csak 2002-ben tért vissza újra. Az első kilépést az amerikaiak azzal indokolták, hogy feleslegesnek tartották a szervezetet, költekezését pedig túlzottnak.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.