Odaszólt az Uniónak a Brexit-miniszter

David Davis a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: a külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak kérdésében London „minden tőle telhetőt megtett”, lehetővé kívánja tenni például, hogy a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár a brit EU-tagság megszűnése után is szavazhasson a brit helyhatósági választásokon. Az Európai Unió azonban „képtelennek tűnik arra”, hogy ugyanezt garantálja az uniós országokban élő több mint egymillió britnek – mondta a Brexit-minisztérium vezetője.

Davis nem először tesz hasonló tartalmú szemrehányást az EU-nak. A londoni alsóház őszi ülésszakának megnyitóján, az addigi Brexit-tárgyalási fordulók eredményét összegezve azt mondta: a tárgyalások nyilvánvalóvá tették, hogy a brit kormány „sokkal rugalmasabb és gyakorlatiasabb” hozzáállást tanúsít, mint az EU.

A miniszter abban a felszólalásában is azt hozta fel példaként, hogy az unió egyelőre nem tervezi az EU-országokban élő brit állampolgárok jelenlegi szavazati jogának fenntartását, jóllehet London egyértelművé tette, hogy biztosítani kívánja a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok részvételi és szavazati jogosultságait a brit helyhatósági választásokon.

London szeretné, ha a decemberi EU-csúcstalálkozón döntés születne a Brexit utáni kapcsolatrendszer – főleg a kereskedelmi kapcsolatok – feltételeiről szóló második tárgyalási szakasz elkezdéséről. Az Európai Bizottság azonban ezt ahhoz köti, hogy addig érdemi előrelépés történjen a kilépés feltételrendszerének ügyében, mindenekelőtt a külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak, az EU-val szembeni brit pénzügyi kötelezettségek rendezésének, valamint az Írország és Észak-Írország közötti jövőbeni határforgalom szabályozásának kérdésében.

Simon Coveney ír külügyminiszter, aki pénteken Dublinban tárgyalt Boris Johnson brit külügyminiszterrel, a megbeszélés után egyértelműen kijelentette: a tárgyalási folyamat egyelőre „nincs megfelelő fázisban” ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a második szakaszba.

Johnsonnal közösen tartott sajtótájékoztatóján Coveney azt mondta, hogy „nagyon komoly horderejű kérdések” vannak még mindig nyitva. Az ír külügyminiszter ezek közül kiemelte az Írország és Észak-Írország közötti majdani határszabályozás kérdését, amely szerinte „további tisztázásra szorul”.

Észak-Írország és az Ír Köztársaság csaknem 500 kilométeres szárazföldi határa lesz egyben az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi határa a brit EU-tagság megszűnése után. E határon jelenleg semmiféle vám- és útlevélellenőrzés nincs, és sem Dublin, sem London, sem az észak-írországi pártok nem kívánják visszaállítani a határőrizeti rendszert. Konkrét javaslatok azonban egyelőre nem születtek arról, hogy miként lehetne elkerülni a határellenőrzés bevezetését, különös tekintettel arra, hogy London a Brexit után szabályozni kívánja az Európai Unióból érkező bevándorlást.

Az ír külügyminiszter szerint „valamilyen testreszabott különmegoldásra” lesz ebben a kérdésben szükség, ennek hiányában ugyanis a Brexit „írországi szemszögből nézve ugrás lesz a sötétbe”.