BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

PISA-felmérés: lesújtóak a magyar diákok eredményei

A kedden publikált legújabb PISA-felmérés eredményei alapján már nem csak a matematika, a szövegértés és természettudomány területén sereghajtók a magyar diákok, hanem a közös problémamegoldásban is. A világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült kompetenciafelmérésbe első alkalommal került be a diákok együttműködési képességét tesztelő modul.

A háromévente végzett világszintű kompetenciafelmérésben szinte mindig az OECD-átlag alatt teljesítettünk, ez a ma publikált, csoportos problémamegoldást vizsgáló modult illetően is így történt. Ám ezúttal rosszabb lett a helyzet: a régióban is sereghajtók lettünk, mivel amíg az OECD átlag 500 pont, a magyar diákok mindössze 472 pontot értek el. A posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (535), Szlovénia (502), Csehország (499), Lettország (485) és Horvátország (473) is. Mögöttünk mindössze Litvánia (467), Szlovákia (463) és Bulgária (444) végzett a mért államok közül. A legjobb helyen Szingapúr végzett 561 ponttal.

Forrás: MTI

A világ élmezőnyében a kelet-ázsiai országok és az angolszász országok szerepelnek, valamint jól teljesítettek a sokszor hivatkozott finnek vagy az elmúlt években felzárkózó észtek is. A régiós lemaradásunkat alátámasztja, hogy az OECD számításai alapján is lényegesen (10 ponttal) a gazdasági potenciálunk alatt teljesítünk.

Mi magyarázhatja a gyenge eredményeket?

Míg a magyar oktatás alapvetően tudásalapú és költők életrajzát, valamint történelmi dátumokat kérnek számon feleléskor, a PISA új modulja készségeket mér.

A kollaboratív problémamegoldásban elért gyenge teljesítmény azt mutatja, hogy a tantervi tudást a diákok nem tudják máshol, másfajta feladatoknál jól alkalmazni.

A rossz eredmények másik oka a magyar iskolarendszer, illetve a társadalom egyenlőtlensége. Míg a gyerekek családi helyzete a problémamegoldás modulnál kevésbé meghatározó a legtöbb vizsgált országban, hazánkban most is jelentős tényező: nálunk határozza meg legjobban az elért pontszámot a diák élethelyzete. Így volt ez az eddigi három, PISA által vizsgált tárgynál – a matematikánál, a szövegértésnél és a természettudománynál – is, és szintén igaz a kollaboratív problémamegoldásra. Ez egybecseng a sokak által kialakult képpel, miszerint itthon csak azok a diákok érnek el jó eredményt, akiknek szülei finanszírozni tudják a különórákat, a többieknek marad a készségeket figyelmen kívül hagyó nemzeti kerettanterv.

A PISA adatokból az is kiderül, hogy Magyarországon kevés az igazán jó problémamegoldó tehetség, és sok a leszakadó. Az OECD-országokban átlagosan a diákok 8 százaléka ért el kimagasló eredményt, 6 százalékuk pedig nem érte el a minimum szintet sem. Ez az arány nálunk 3 százalék és 9 százalék: tehát kevesebb, mint feleannyi tehetségünk van és másfélszer annyi leszakadónk. Különösen lesújtóak ezek az adatok az élbollyal összehasonlítva: Szingapúrban például a diákok 21 százaléka nevezhető kiemelkedő tehetségnek.

Van remény

Napjaink munkahelyein egyre fontosabb, hogy másokkal együttműködve – legyenek azok kollégák, beszállítók vagy akár ügyfelek – tudjunk problémákat megoldani. Az OECD statisztikái szerint az ilyen készségekben erős emberek jóval többet keresnek a többieknél. Nem túlzás, hogy egyre komplexebbé váló világunkban a 21. század egyik legfontosabb munkavállalói képessége a problémamegoldás lesz. Itthon először a multicégeknél jelent meg az igény a problémamegoldásban jártas munkavállalókra. Ma már azonban számos területen megkövetelik ezeket a készségeket a jelentkezőktől.

A felsőoktatásban van jó néhány pozitív példa, ami javítja a diákok kollaboratív problémamegoldó-képességét, ezek egy része pedig átkerült a hazai közoktatásba is. A hazai egyetemistáknak szóló esetversenyek az elmúlt években megszaporodtak: a Case Solvers által végzett felmérés szerint míg a 2012-es tanévben alig kilenc ilyen verseny volt Magyarországon, napjainkra ez a szám meghaladja a negyvenet. Ebben közrejátszik, hogy a vállalatok is egyre inkább keresik az ilyen munkavállalókat. Az esettanulmány-versenyek pozitív hatása a PISA-felmérés eredményein is tetten érhető, például Kanada esetében, ahol az esetversenyeknek már a középiskolákban jól bejáratott, kialakult rendszere van.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.