Második szakaszba léphetnek a Brexit-tárgyalások

Az Európai Parlament megadta a felhatalmazást Brüsszelnek arra, hogy a következő szakaszba lépjenek a brit kilépési tárgyalások, bár vannak még tisztázásra váró kérdések. A határozatot 556 igen, 62 nem szavazattal és 68 tartózkodás mellett fogadták el szerdai ülésükön a képviselők, akik egyúttal feltételeket is szabtak: a folyamat csak akkor haladhat előre, ha a brit kormány teljes mértékben tiszteletben tartja múlt pénteken vállalt kötelezettségeit az uniós állampolgárok jogait, a lelépési díjat és annak kifizetését, valamint az északír–ír határt illetően, és ezeket maradéktalanul belefoglalják majd a kilépési egyezménybe. Az EP ezt azért tartotta fontosnak hangsúlyozni, mert David Davis Brexit-miniszter a hét végén úgy nyilatkozott, hogy a szigetország távozásának fő kérdéseiről szóló egyezménynek „nincs jogi kötelező ereje”, az inkább csak egyfajta „szándéknyilatkozat”.

Kijelentése hatalmas felháborodást keltett Brüsszelben, több képviselő élesen bírálta Strasbourgban, és szóba hozta az EP ülésén Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója is, aki hangsúlyozta, hogy „nincs visszaút”, Brüsszel nem fogja elfogadni, hogy London kifaroljon a megállapodásból. „Az egyezséget gyorsan olyan megállapodássá fogjuk alakítani, amely jogilag kötelező mindhárom területen” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a következő hónapokban egy rövid és pontosan meghatározott átmeneti időszak lesz a felek közötti egyeztetés középpontjában, és előzetes tárgyalásokat fognak folytatni a jövőbeli kapcsolatrendszerről.

Guy Verhofstadt, az EP főtárgyalója szerencsétlennek nevezte Davis megnyilatkozását, de elmondta, hogy beszélt a brit tárcavezetővel, aki biztosította afelől, hogy egyáltalán nem áll szándékukban visszatáncolni az egyezségből.

Az EP szerint az esetleges átmeneti intézkedések csak akkor hagyhatók jóvá, „ha biztosítják a jogok és kötelezettségek megfelelő egyensúlyát, időben korlátozottak – legfeljebb három évre szólnak –, és rendelkeznek az uniós vívmányok érvényességének meghosszabbításáról”. Ennek kapcsán hangsúlyozták, hogy az átmeneti időszakban az Egyesült Királyság nem lehet része az EU intézményeinek és szerveinek, viszont el kell fogadnia az újonnan meghozott uniós szabályokat.

Az EU-tagállamok állam- és kormányfői szinte biztosan áldásukat adják majd a továbblépésre a csütörtök–pénteken rendezendő csúcstalálkozón. Nagy-Britanniának márciusig tisztáznia kell, hogy pontosan milyen kereskedelmi kapcsolatokat akar a jövőben az unióval, az erről szóló tárgyalások azonban nem kezdődnek meg teljes intenzitással 2018 tavasza előtt, és biztosan nem zárulnak le a Brexitig: Nagy-Britannia kilépéséig legföljebb a kapcsolat kereteit kijelölő politikai nyilatkozatot lehetséges tető alá hozni – figyelmeztetett Barnier. E kérdésben is élesen ellenkezik Davis véleménye, aki a BBC-nek azt mondta vasárnap, hogy várakozásaik szerint a megállapodás kész lesz 2019 márciusára.

Megkegyelmeztek a kebabnak

Három szavazat híján nem sikerült elfogadni az EP-ben azt a határozatot, amellyel betiltanák a hozzáadott foszfátok alkalmazását a húsiparban. Az adalékanyagot sok területen használják, a dönerhúsgyártásban azonban elengedhetetlen, mert ez tartja a fagyasztott alapanyagot nedvdúsan, ami nélkül a nyársra rétegezve kiszáradna és szétesne.

Az ágazat nem jelentéktelen: 110 ezer embernek ad munkát, és az EU-ban naponta 500 tonna dönerhúst értékesítenek, amelynek 80 százalékát Németországban állítják elő. Egyelőre nincs egyértelműen bizonyítva, hogy a foszfátok túlzott fogyasztása káros az egészségre. | VG